Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely gazdaságtörténete 1945 után

BARACS GABRIELLA Hódmezővásárhely gazdaságtörténete 1945 után „Ez. már Hódmezővásárhely Kitekintünk az. ablakon .de városnak még nyomát sem látjuk. Apró udvarházak majdnem egyenletesen elszórna , a látóhatár pereméig. Ez. Hódmezővásárhely Magyarország és talán a földkerekség legnagyobb tanyavárosa. SzázJiatvanhat katasztrális hold. 65-70 ezer ember birtokéiban., tehén átlagosan húsz hold jut egy lélekre. " Részlet a „Halhatatlan jó fajta" c. cikkből I: G: /Vásárhelyi Független Újság 1947. jan. 21 Jelen tanulmány a teljesség igénye nélkül törekszik néhány megállapítást tenni Hódmezővásárhely, alföldi mezőváros gazdasági életére, elsősorban az ipar vonatkozásában 1944 október 8-tól az 1947-es év végéig tartó időszakra. Csongrád megyében a háború pusztítása más megyékhez viszonyítva lényegesen kisebb volt, mégis jelentős károkat okozott az iparban és a közlekedésben. Ez természetesen elsősorban Szegedet sújtotta. Végigbombázták a Békéscsaba-Szeged vasútvonalat, sok vasúti kocsit és mozdonyt megrongálva felrobbantották az algyői Tisza-hidat is, ami már érzékenyen érintette Hódmezővásárhely közlekedését is. A háború után nagyfokú nyersanyaghiány keletkezett, nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű fűtőanyag, az energiakorlátozások szinten teljesen lehetetlenné telték a termelés megindítását, és a kezdeti időszakban nem volt elegendő munkaerő, a munkáslétszám a minimálisra csökkent.

1 Hódmezővásárhely gazdasági életének jellemzői Mivel Hódmezővásárhelyen 1944. október elején véget ért a háború, ezért itt a termelés beindítása megkülönböztetett feladat elé állította a helyi vezetést. Az új iparügyi miniszter, Takács Ferenc hódmezővásárhelyi születésű volt, így a város még jobban figyelte az első rendelkezéseket A miniszter, felhívta a figyelmet egy fontos feladatra: ki kell építeni az ország mezőgazdasági iparát. Ez utóbbi gondolat különösen szimpatikusnak tűnt Hódmezővásárhely vezetőinek, s terveikben még sokszor szerepelt, mint a város fejlődésének egyetlen lehetséges útja. 1 Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből (a továbbiakban VDCSMT) 1944-1945. Racz János bevezető tanulmánya. Szeged. 1970.