Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Szabó Dániel: Oral history és a magyar holokauszt

történelmi ismertetők, a korabeli, helyi újságok, városházi dokumentumok illetve a nagyobbik teremben elhelyezett térképek segítségével a látogatók részletesebben is megismerkedhetnek a magyar holokauszt történetével. A kiállítás bár kitekintést ad az előzményekre is, elsősorban 1944 tavaszának eseményeire koncentrál. Véleményem szerint ez is nagy jelentőségű, hisz a magyar köztudatban a holokauszt fogalma elsősorban a későbbi, budapesti nyilas rémuralom eseményeihez kapcsolódik, holott a korábbi, a vidéken végrehajtott zsidóllanítási programnak sokkal több halálos áldozata volt, súlyos és visszavonhatatlan következménye pedig az, hogy több száz közösség tűnt cl vallásával, kultúrájával, identitásával együtt. Ma a vidéki Magyarországon ez az egyetlen, a magyar holokauszt történetét bemutató állandó kiállítás létezik. A felsorakoztatott lények azonban nemcsak az országos eseménytörténetet követik, hanem a helytörténeti vonatkozásokat is felölelik. Ez azt jelenti, hogy mindenki, de elsősorban a vásárhelyiek számára konkrétabbá, megfoghatóbbá teszik, mit is jelentettek az egymás után sorjázó zsidóellenes intézkedések és rendelkezések a hétköznapi gyakorlatban. A kivetítőn megjelenő dokumentumfilmeken megszólaló személyes visszaemlékezések még életszerűbbé teszik a történteket, a hozzájuk kapcsolódó személyes dokumentumok pedig rávilágítanak arra, kik is voltak azok, akiket Magyarország kirekesztett, megbélyegzett, majd kiszolgáltatott a náci tömeggyilkosoknak. Ehhez kapcsolódik az állandó kiállítás egyik legfontosabb funkciója is. Különösen a holokauszt évfordulók és megemlékezések idején fogadunk sok diákcsoportot, s ez mindenképp nagyon hasznos és fontos. Egyrészt azért, mert kiemelik e témakört az iskolai tanórák hosszú sorából, másrészt sokkal bővebb információmennyiséggel, forrással kép- és hanganyaggal szolgálnak, mint az iskolai tankönyvek. De a legfontosabb talán mégiscsak az, amiről az előbb már általánosságban is szóltam: maga a környezet, a Zsinagóga és a dokumentumfilmek közelebb hozzák és életszerűbbé teszik a történteket a fiatalok számára, és ez az ő esetükben a legfontosabb, mert erösebb benyomásokat, mélyebb nyomokat hagy bennük. Nehezebb lesz elfelejteniük azt, amit így tanultak, és ez a tudás nagyobb esélyt ad, hogy felkeltsük bennük az állampolgári felelősséget. Miként azt magam is sokszor tapasztalhattam, a diákok, de nemcsak ők, kiállításunkon a legtöbb időt a dokumentumfilmek megtekintésével töltik el. Ezekből egy hosszabb és egy rövidebb látható itt, a kiállítás nagyobbik termében. A hosszabbik dokumentumfilm vásárhelyi holokauszt túlélőkkel riportokon alapul. A rövidebbik Szabó Magda írónővel készült, aki 1944 tavaszán még itt tanárkodolt a vásárhelyi református leánykollégiumban, és diákjai közt számosan akadtak, akiknek egy nap ruhájukra fel kellelt varrniuk - jól látható helyre - a sárga csillagot, hivatalosan: a zsidófajúakat meg-