Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Lichtenstein László – Szabó János József: Megelőző feltárás Fábiánsebestyén-Pusztatemplom lelőhelyen, 2006 őszén

pedig gödrök és árkok. Arra, hogy a területen ebben a korban jóval több lakó- és gazdasági épület állhatott, arra a több helyen megfigyelt sütőfelületek a bizonyítékok. A platnik egy rétegnek voltak, megújításukat egyetlen esetben sem tudtuk megfigyelni. A sülőfelületek cseréptöredékekkel való kitapasztása úgy tűnik a településen nem volt elterjedt szokás, mindössze egyetlen kemence platnijában találtunk cserépüst(-ök) ritkásan elhelyezett darabjait. Az egykor hozzájuk kapcsolódó építményekre utaló beásások nyomai alig maradtak meg. Ez alól egyetlen objektum, egy külső kemence a kivétel, melynek munkagödréből két sütőfelületet alakítottak ki, az egyik kemence boltozatát azonban egy bronzkori gödör betöltésébe ásták bele. A feltáráskor tett megfigyelések szerint ebben a lazább, korábbi betöltésben kialakított boltozat nem funkcionált megfelelően, hamarosan összeomlott. Ekkor kerülhetett sor egy másik kemence kialakítására az előző munkagödréből. Az előkerült leletanyagban a kor jellegzetes cserépüstjei mellett, szük nyakú palackok, kisebb-nagyobb fazekak töredékei voltak, melyek alapján a terület az Árpád-kor folyamán folyamatosan lakott lehetett. Az egymástól nagyobb távolságban előkerült, az Árpád-kor különböző periódusaiba sorolható leletanyagok alapján a korszakban itt egy a Kórógy-ér bal partján hosszan elnyúló, laza szerkezetű település volt.

6 A településen belüli lakó és gazdasági egységek határait jelző árkok ívben futó, vagy derékszögben törő maradványait több helyen is feltártuk. A laza szerkezet és a korai megtelepedésre utalhat az a három sír, melyeket két csoportban, egymástól távolabb tártunk fel. A két gyermek és egy felnőtt temetkezés sajnos semmilyen mellékletet nem tartalmazott. Ny-K-i tájolásuk, valamint a feltáráson tett megfigyelések szerint e temetkezések az Árpád-kor korai szakaszára valószínűsíthetőek. Késő középkor A település középkori történetének eseményeit több tanulmány is említi. A Fábiánsebestyénre vonatkozó adatok összefoglalását Szarka József végezte el 2001-ben, ugyanennek a sorozatnak a lapjain (SZARKA 2001, 37-48). Éppen ezért eltekintünk a történeti és régészeti adatok felsorolásától. Röviden csak a fontosabb adatokat ismertetnénk. A falu első említése a forrásokban 1389-ben történik, mint kun szállás szerepel az oklevélben. A környékben betöltött szerepét jelzi, hogy az egykori településen vezetett át az Aradi út, s valószínűleg egy a Dél-Magyarországot a Bihari részekkel összekötő útvonal is. A középkor folyamán a 6 Ezt támasztják alá a terepbejárási eredmények is (SZARKA 2001, 40).