Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Markos Gyöngyi: Makó temetkezési szokásaiból 2. A haláltól a torig

raktáron tartottak. A 19. század végén megjelentek Makón a gyári készítésű koporsók, amelyeket raktáron a különböző gyász-kellékekkel együtt árultak. Közülük kerültek ki a 19-20. század fordulóján a temetkezési vállalkozók, akik a legkülönbözőbb igényeket ki tudták elégíteni. Csutak Károly 1891bcn, Weisz Ödön 1897-ben kért temetkezési vállalkozói engedélyt.

3 Altalános szokás volt városunkban is, hogy az idősebb halottakat sötét, a fiatalokat világos koporsóban temették cl. A koporsó aljára forgácsot, a fejnél forgáccsal töltött kispárnát helyeztek el, erre tették a lepedőt, a szemfedelet. Az emberiség kialakulása óta szokás volt, hogy a halott mellé különböző tárgyakat helyeztek. A szokás arra a hitre vezethető vissza, hogy az elhunytnak szüksége lehet rá a halálon túli életében, a másvilágon. Makóról csak szórvány adatunk van e hiedelem meglétére: szokás volt egy falat kenyeret és egy kevés vizet tenni a koporsóba, a halott mellé, nehogy étlenszomjan jusson vissza a másvilágra.

6 Magyarázat nélkül élt meg az emlékezetben, hogy a férfiaknak dohányt tettek a koporsóba. A halottas házzal kapcsolatban néhány hiedelem maradt meg. Hályog nő a szemén annak - tartották régen, - aki a halottas ház ablakán benéz. Más változat szerint ilyenkor sárgaságba esünk, vagy szeplősek leszünk. Ha azonban azzal a szappannal megmosdunk, amellyel a halottat mosták, mindez elkerül bennünket.

8 A halottas házból nem szabad kivinni a szemetet, míg a halottat el nem temetik, mert különben szerencsétlenség éri a házat. A halál hírüladása A gyászoló családnak hivatalosan is be kellett jelenteni a halálesetet: értesíteni kellett a halottkémet, papot, kántort és az anyakönyvi hivatalt. Reformátusok körében alkalmazták Makón is a temetésrendezö funerátort (latin funus, jelentése temetés). Ma már a funerátor elnevezést nem ismerik a városban. A halálesetről a közeli rokonok, szomszédok szinte a halál pillanatában értesültek, a többieknek a család egy tagja vagy fölkért személy hírül vitte. A tágabb közösség számára harangszóval jelezték régen és jelzik ma is a halálesetet. A harangozásnak különböző jelentései voltak. Egyrészt jelezte a halál tényét, másrészt az elhunyt anyagi helyzetéről is tudósított. A belvárosi református templomban gazdag halottnak a nagyharang szólt lassan, mél5

MLv.B. 186/DE lajstrom 1885-1928 6 MFM NA 222-71 7 JAM A 187-96 s MFM NA 222-71