Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Fodor Ferenc: Baromfitartás Kiskunmajsa környékén

FODOR FERENC Baromfltartäs Kiskunmajsa környékén „A gazdaságban az aprójószágok, csakúgy, mint a nagyobb állatok tartása, nem csekély hasznot hoznak a gazdának, mivel a szárnyasok trágyájával följavíthatók a sovány szőlőültetvények, valamennyi csemete és szántóföld, továbbá a családi konyhát és asztalt értékes táplálékokkal gazdagítják, ezenkívül az eladott állatok árával gyarapítják a gazdaság bevételét."

1 Az első században, Rómában élt Columella megállapítása az évezredek során mit sem vesztett aktualitásából. A baromfitartás fontossága a kisparaszti gazdaságokban napjainkig nagy jelentőséggel bírt. Lassan valóban múlt időben fogalmazhatunk, mivel az új betegségek, járványok hatására hozott állategészségügyi intézkedések, a kisgazdaságok baromfitartásának több évszázados hagyományát semmisítik meg. A kiskunmajsai baromfitenyésztésre vonatkozó első adataink közvetlenül a községalapítást követő évekből valók. 1753-ban: 1790-ben: ldb pulyka 36 kr 1 db kanpulyka 30 kr öreg lúd 15 kr 1 db nősténypulyka 15 kr kacsa 6 kr 1 db lúd 40 kr csirke 3 kr 1 db kappan 24 kr tyúk 4 kr 1 db tyúk 20 kr 1 db kacsa 24 kr 1806-ban: 1 db csirke 1 db lúd 1 db pulyka 1 db kacsa 1 db tyúk 10 kr 1 Ft 10 kr 1 Ft 60 kr 54 kr 1 Ft 25 kr

2 A baromíilartás később sem vesztett jelentőségéből. „A község természetföldrajzi adottságaiból következik, hogy főleg a víziszárnyasok tartása ölt jelentősebb mértéket, 1935-ben például 13 491 ludat és 5467 kacsát tartanak Majsán. A lúdtartás viszonylag azért biztos, és azért jó üzlet már 1 Columella M.I.L. 2005. 255. 2 Csík A.-Kozma H.-Nyerges B.-Szabó L. 1993.44.