Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Fodor Ferenc: Baromfitartás Kiskunmajsa környékén

ekkor is, mert a halasi Schneider cég felvásárlói állandó piacot biztosítottak."

3 Hasonló volt a helyzet Kiskunhalason is. A baromfitenyésztés a tagosítás után kialakult kisgazdaságok számára is alapvető megélhetési forrássá vált. Erről tanúskodik az 1879-es polgármesteri jelentés is. „Szárnyas állatok tenyésztése, ezzel együtt járó tollkereskedés jelentékeny szerepet kezd vinni, a múlt év egyik vásárán tett összeszámítás szerint pulyka volt 3 165 db, lúd 5800 db, kacsa 1200, a pulyka darabja 1 frttal, lúdé lfrt, kacsa 80 krral adatott."

4 A gazdák a baromfiakat a helybeli piacon értékesítették. A kereskedők (kofák) előszeretettel vásárolták föl a valószínűen jó minőségű baromfiállományt. Ez ellen tiltakoztak a helybéli fogyasztók, illetve fölvásárlók. A kialakult helyzetről a sajtó a következőt írta: „A baromfipiacról nagy a panasz. A gazdasszonyok el vannak keseredve a kofák és baromfikupecek ellen, mert ezek kora hajnalban összevásárolják az összes apró jószágot, és azután természetesen dominálják a helyzetet, teljesen kihasználva az így mesterséges úton teremtett egyedurúság előnyeit. Mi ugyan elvben ellenségei vagyunk a szabad kereskedelem mindenféle korlátozásának, nagyon jól tudjuk azt is, hogy igen bő jövedelmi forrása Halasnak a baromfitermelés. Ez egyetlen czikk kivitele ma már oly mérveket öltött, hogy városunk összes államadóját födözi; de azért mégis szükségesnek látnók a hatóság beavatkozását annyira legalább, hogy egyesek hallatlan kapzsiságának és zsarolásának határ szabatnék oly módon, hogy - mint másutt is dívik - például 8 óráig kofáknak, kik kivitelre, vagy ismét darusításra vásárolnak, ne engedtessék meg a vételt. A helybéli fogyasztó közönséget az említett rendszabály behozatalával nagy hálára kötelezné a hatóság." 5 A szervezett baromfikereskedés a 19. század végén indult, a Schneider család szerény vállalkozásaként. " 1869-ben még csak hétköznap délelőtt 9 óráig nyitva tartó kis üzlethelysége volt az alapítónak, 1891-ben már 94 vasúti kocsi rakomány baromfit és tojást szállított el a városból, 1930 körül pedig Németországba, Ausztriába, Csehszlovákiába, Olasz-, Spanyol-, Francia- és Lengyelországba, valamint Dániába, Svájcba és főképpen Angliába 1100-1200 vagon vágott és hűtött baromfit, vadat, nagymennyiségű gyümölcsöt szállított a cég."

6 A Schneider cég nagyságát és jelentőségét jól mutatja, hogy amíg az 1926-os gazdacímtár szerint Kiskunfélegyházán 134 3 U.o. 69. 4 Polgármesteri jelentés 1879. 23. p. 5 Halasi Híradó 1887. július 3. 6 Janó Á. 1965. 102.