Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

IRODALOMTÖRTÉNET - Bagoly József Ágoston: Benedetto Croce esztétikájának hatástörténetéről. József Attila Croce-recepciója, Kiss Ernő Croce-fordítása

tétében való egységként értelmezte. Esztétikai töredékek című írásában (1931-1933), az Ihlet és nemzet, Ihlet és intuíció című részben Croce tételeivel vitázva vázolta fel saját költészetbölcseleti elképzeléseit, ,/LZ ihlet (költészet) az a szellemiség, amely a szavakat, a nyelvet megteremtette." írta József Attila. Babits-ellenes pamfletjében József Attila a crocei felfogásra támaszkodott. Babits a Bergson-féle intuíció értelmezésből vette a kiindulást. József Attila Kiss Ernő fordításában olvasta Croce Esztétika című müvét. Ezt bizonyítja a költő József Jolánhoz írt egyik levele. József Attilára hatással volt Croce inuíció-tana. Gyakran forgatta a Kiss Ernő fordításában megjelent crocei Esztétikát. Levelezése és Esztétikai töredékek című tanulmányának több szöveghelye is tanúsítja, hogy Croce gondolatmeneteit igyekezett továbbfejleszteni. József Attila Mama című verséről 1942-ben Croce cikket írt a La Critica című nemzetközileg ismert saját folyóiratába. A magyar irodalomkritikára, a Nyugat című folyóirat író- és kritikusnemzedékeire, a stilisztikára és a poétikára, többek között még Marót Károly ókortudományi felfogására is nagy hatással volt Croce esztétikája. Az Első Nemzetközi Irodalomtörténeti Kongresszust Budapesten rendezték meg 1931ben, ezen Benedetto Croce is részt vett. Kiss Ernő fordítói teljesítményét, hatástörténeti jelentőségét, gondolatközvetítöi kezdeményezését az utókor számára mindezek után már markánsan körvonalazhatjuk. 2. Visszapillantás. Benedetto Croce művének magyar recepciója a huszadik század elején A huszadik század első két évtizedében a magyar szaksajtóban is megjelentek a Croce müveivel foglalkozó írások. Várdai Béla 191 l-ben a Budapesti Szemle lapjain Benedetto Croce aesthetikája és legújabb irodalmunk és Croce kisebb munkái címmel közölt két értekezését említhetjük meg. Croce magyar fogadtatástörténetének jelentős eseménye az, amikor Fülep Lajos 1911. márciusában a Szellem című bölcseleti folyóiratban Az emlékezés a művészi alkotásban címmel közli azt a Croce felfogásával vitatkozó szövegét, amelyet a szerző eredetileg olasz nyelven olvasott fel a firenzei Biblioteca di Filosoficaban, 1911 januárjának végén. Croce bölcseletét Elek Artúr értékelte 1912-ben a Nyugat című folyóirat lapjain. Ezt követően érdemes kiemelnünk egy másik fontos recepciótörténeti mozzanatot. Benedetto Croce - Kiss Ernő fordításában megjelent - Esztétikájáról Sas Andor az Athenaeum című bölcseleti folyóiratban a tudományos szakközönségnek szóló ismertetést tett közzé 1915-ben. Ugyanebben az évben egy L. szerzői jelű cikk a Művészet című folyóiratban is megjelent a Kiss Ernő által fordított négyszázkilencvenöt oldalas Croce-féle Esztétikáról.