Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

IRODALOMTÖRTÉNET - Bagoly József Ágoston: Benedetto Croce esztétikájának hatástörténetéről. József Attila Croce-recepciója, Kiss Ernő Croce-fordítása

BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON Benedetto Croce esztétikájának hatástörténetéről József Attila Croce-recepciója, Kiss Ernő Croce-fordítása 1. Hatástörténeti kutatás. József Attila Croce-recepciója és Kiss Ernő Croce-fordítása Az irodalomtörténet-írás és a kultúratudomány történetében a hatástörténeti mozzanatok feltárása külön figyelmet érdemel, mert a hatástörténetet, a befogadást, a fordítást vizsgáló kutatás kiemeli a közvetett, nem lineáris szellemi kapcsolódásokat is. Mindezt a most bemutatásra kerülő kutatási eredményeimmel támaszthatom alá. A Makón született Kiss Ernő (18681931) irodalomtörténész fordította le először magyarra az olasz bölcseleti gondolkodó, Benedetto Croce (1866-1952) egyik főművét. Kiss Ernő frissen tájékozódott és így lehetett Benedetto Croce Esztétika című művének első magyar fordítója. Az Esztétika. Elmélet és történet címmel 495 oldalon olvasható Croce-mü 1914-ben jelent meg Budapesten. Kiss Ernő fordítása Croce: Estetica come scienzia deli' espressione e linguistica generale című müvének 4. kiadása alapján készült. A Lyka Károly által szerkesztett Művészet című folyóirat 1915-ben megjelent 7. száma már ismertette a Kiss Ernő fordításában napvilágot látott Crocc-mű művészeti vonatkozásait. Kiss Ernő irodalomtörténészi munkásságával, szerkesztői, fordítói teljesítményével a Makón megjelentetett Makó monográfiája című helytörténeti könyvsorozat körültekintéssel szerkesztett és kiterjedt kutatásokra alapozó kötetei közül egyik sem foglalkozik. A Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek című, Barna János által szerkesztett és 1929-ben Budapesten kiadott könyvben egy rövid szövegrészben (181-182.p.) olvashatunk Kiss Ernőről. Hatástörténeti kutatásaim során József Attila Makóval kapcsolatos szellemi élményei között egy eddig nem emlegetett összefüggést fedeztem fel. József Attila Kiss Ernő fordításában ismerte meg Croce Esztétikáját. József Attila Croce két esztétikai müvét Makón Kiss Ernő és Farkas Zoltán fordításában tanulmányozhatta. Croce másik főműve, a Farkas Zoltán fordításában először 1917-ben megjelent Az aesthetika alapelemei című könyv ott volt Espersit János makói könyvtárában. Az Espersit Jánosnál sokszor vendégeskedő ifjú József Attila Croce: Az aesthetika alapelemei című müvét érdeklődéssel forgathatta. Számára Croce gondolkodásmódja távlatot nyitott. Az intuíciót a későbbiekben, 1927-28-tól költészetfelfogásának kulcsfogalmává tette. József Attila az ihletet a szemlélet és a gondolat ellen-