Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Gálfi Tamás: Dicsővári István és a takácsmácsonya

A termelőszövetkezetek szervezése 1959-re érte el a Mámai-rétet. December 21-én megalakult a Tisza Termelőszövetkezet, melynek elnöke lett. Igyekezett a legjobban vezetni. Pintér János tanya szomszédja szerint „nem volt pártember", vagyis nem volt a kommunista pártnak tagja. Maga is furcsállotta, hogy ezzel a „horthysta" múlttal tsz elnök lett. Ornyik Sándor, aki ekkor is dolgozott a tsz-ben, így jellemezte: - „Dicsővári elnökként olyan volt, nem kellett neki iroda, titkárnő. A biciklije kormányára akasztott táskában voltak az iratok. Nagyon okos ember volt. Külföldi irodalmat olvasott..." 1961. Márciusában történt lemondásának okát is ő mondta el. A termelőszövetkezet burgonyatermését télire egy pincébe földelték, de nem szellőztették, emiatt nagy része megrohadt Ezért Dicsővárit tették felelőssé. Felfüggesztett börtönbüntetést kapott és kártérítésre akarták kötelezni. Mindezt, csak a termelőszövetkezet új elnöke, Kollár László hatására engedték el. Ezek után visszatért a növényvédelmi feladatok ellátásához és kutatásához. 1967-ben édesanyját, 1972-ben édesapját vesztette el. 1995-ben húga is elhunyt. Szerettei elvesztését nehezen viselte. 2002 karácsonyán utolsó támasza felesége is meghalt. Következő évben, 2003. október 19-én hunyt el. A takácsmácsonya természettudományos leírása A növény leírása a Mezőgazdasági Lexikon és a Révai Nagy Lexikon alapján a következő. A mácsonya félék közé tartozik. A népnyelv héjakútnak nevezi. 12 faja főképp a keleti mediterrán vidéken, Európa mérsékelt részén és Kelet-Indiában is elterjedt. Megjelenésében a bogáncsra emlékeztető kórós növény. „A növény termesztett alakja a takácsmácsonya (Dipsacus fullonum) szára csaknem 2 m magas, tüskés levelei csipkésen fürészesek, az alsók és a középsők az aljukhoz kis vályúvá nőnek össze, melyben az esővíz sokáig megmarad. Innen ered a népi elnevezés. Gomb virágzatának horgasán hátrahajló kemény gallérlevelei vannak, melyeket a nyers posztó szálainak simítására használnak. A gyapjúszál végeket a szövet felületére hozzák, mi által ez takarót kap..." A növény magja méretében hasonlatos a köménymaghoz, formája négyszögletes. Csírázóképességél két évig őrzi meg. Érzékeny az időjárás szélsőségeire: fagyra, szárazságra. Az állati kártevők közül a bagolypille okozott kárt a termésben. Összehasonlítva a vadon növő fajtájával mely gyakran megtalálható az útszéli gyomtársulásokban, igen nagy a hasonlóság. Virágzatukon jól megfigyelhető a különbség, a vad változaton a vacokpelyvák tüskések, a termesztetten horgasak. Ezek a horgok tették alkalmassá a textilipari felhasználásra.