Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Mészáros Patrícia – Paluch Tibor – Sóskuti Kornél – Sz. Wilhelm Gábor: Régészeti kutatások Felgyő határában

olyat, hogy a kemence szájának kialakításához követ is használtak. A sütőfelületbe gyakran kerámiát, ritkábban állatcsontot tapasztottak. A szarmata kemencék sütőfelületében megfigyelt nagyobb mennyiségű kerámiához képest az avar kori kemencékben kevés volt az edénytöredék, a kemencék kevésbé gondosan voltak megépítve. Néhány avar kemencénél a sütőfelületbe a felszínen talált jobb minőségű, korongolt szarmata töredékeket is bedolgozták. A feltárt területen rendkívül sok, kisebb-nagyobb méretű árok volt. A nagy feltárási felületnek köszönhetően az árokszakaszok követhető rendszere rajzolódott ki az összesítő rajzon és a légifotón. Az egész szelvényben megfigyelhettünk nagy méretű, hosszú futású, egyenes árokszakaszokat, szögletes és kisebb kerek kerítöárkokat. A leletanyag nagy részét a kerámia alkotta. Feltűnően magas a kézzel formált típusok aránya, a korongolt kerámia ehhez képest kisebb számban volt jelen. Jellegzetes edénytípusok a fazekak, felső és belsőfüles bográcsok, sütőharangok voltak. Az épületek betöltésében általános leletek voltak az orsógombok, csont tűk és árak. A korongolt vagy kézikorongon készült edények alapján a település egyes részletei a 8-9. századra keltezhetők (VIDA 1991, 136). A nagy mennyiségű, kevésbé változatos formakincsű, kézzel formált kerámiák (fazekak, sütőharangok) a korábbi keltezés lehetőségét sem zárják ki (VIDA 1991a 392). A településrészek leletanyagának feldolgozása és értékelése a település belső időrendjének kérdéseihez nyújthat közelebbi választ. A lelőhelyen egymástól nagy távolságra két, valószínűleg a kora avar korra keltezhető sír került elő. Az egyik a feltárt területe Ny-i szélén, egy padmalyos sír volt. A másik ettől mintegy 300 m-re keletre helyezkedett el, melyet beleástak egy szarmata időszakra keltezhető árokba. A téglalap alakú, lekerekített sarkú sírgödörben egy háton fekvő, nyújtott testhelyzetben eltemetett csontváz nyugodott. Kevés számú melléklete közül az a két ezüstözött bronz, ún. Mezőszilas-típusú csüngő érdemel figyelmet, amelyek a koponya bal, illetve jobb oldalán helyezkedtek el. A Mezőszilas-típusú csüngőkből a felgyőin kívül mindössze négy példány ismert a Kárpát-medencéből

3

. Mezőszilas-Szilasbalhás, RábapordányPatyi domb (BÁLINT 1989), Kunpeszér és Mélykút-Sáncdűlő a négy példány lelőhelye. Eddig egy lelőhely, a rábapordányi származik a Dunántúlról, az összes többi a Duna-Tisza közén található. Közös jellemzőjük, hogy eddig csak l-l db került elő a sírokból, mindegyik arany vagy aranyozott bronz és díszített. A Felgyőn talált sírban azonban a fej mindkét oldalán megfigyeltünk egyet-egyet. Ez a két darab ezüstözött bronz és díszítetlen. 1 A Mezőszilas-típusú csüngőkben nyújtott segítségért Balogh Csillát (MFM) illeti a köszönet.