Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Mészáros Patrícia – Paluch Tibor – Sóskuti Kornél – Sz. Wilhelm Gábor: Régészeti kutatások Felgyő határában

A szarmata település egy része felhúzódik a terület K-i részén emelkedő dombra, ahol egy közel 100 sírós kora Árpád-kori temető helyezkedett el. A temető egy közel ovális alakú területet zár be. A kiterjedése a temetőnek három irányban ismert, de keleten a szelvényfalon kívül is tovább folytatódik. A homokos talaj nagyban megnehezítette a megfigyeléseket, amelyek a sírok tájolására, alakjára vonatkoznak. A temetkezések többsége Ny-K tájolású volt, de a temető rendjéhez illeszkedve hat, D-É-i tájolású csontváz is előkerült. Az eltérő tájolású sírok többnyire a temető szélén kerültek elő, de két sír foltja a dombvonulat tetején, a temető középső részén jelentkezett. A sírok egy részét a szarmata telephez tartozó árokra ásták rá. A sírgödrök általában a függőleges falú, téglalap alakú és lekerekített sarkú formát alkották. A sírmélység 20-30 cm között mozgott, de inkább a sekélyebbek voltak a jellemzőek Számos esetben sikerült megfigyelni a koporsó meglétét. A koporsóra részben az eltérő betöltés, részben az előkerülő koporsóvasalás utalt. A sírok többségénél azonban - a csontvázak alapján - a halotti lepelbe való temetés volt feltételezhető. Az elhunytak többségét hanyatt fektetve, nyújtott helyzetben helyezték nyughelyére. Azonban ettől eltérő rendellenes temetkezéseket is megfigyelhettünk, ilyen volt például l-l zsugorított temetkezés. Egy esetben a csontváz lábai terpeszt alkottak. A sírok nemek szerinti megoszlására egyenlőre a mellékletek alapján következtethetünk, amely szerint a női temetkezések voltak túlsúlyban. A gyermekek a temetkezések közel egyharmadát alkották. Egymásra temetkezés nem fordult elő. A sírok kis része bolygatott, egy részét szántás közben illetve állatjáratok bolygatták meg. Erre példa, hogy két esetben is az állatjáratból került elő l-l S-végü hajkarika. Ezen kívül az egyik gödörből közel 15 koponya és azokhoz tartozó vázrészek kerültek elő jelenkori üvegtöredékekkel együtt. Valószínűleg a szántás során kerültek elő a csontvázak, amiket később ebbe a gödörbe helyeztek cl. Kérdéses, hogy a feltárás során előkerült üres sírgödrök összefüggésbe hozhatók-e rablással? A leletanyag ékszerekből, ruhadíszckből és a hétköznapi élethez szükséges eszközökből állt, azonban hiányzott belőle az edény. A pénzeket a száj üregben, a koponya környékén, a mellkason, a gerincen figyeltük meg. A halotti obulus szokásaként értelmezhetjük ezeknek az érméknek megadott helyen való előkerülését. A fej ékszerei, az S-végű (ezüst, bronz) hajkarikák voltak a leggyakoribb leletek. Ezek különböző méretben fordultak elő. Erre a korszakra jellemzően az S-végü hajkarikák mellett sima huzalkarikák, pödrött végű-, bordázott S-végü hajkarikák kerültek elő. Ezeken kívül kis számban sodrott gyűrű,