Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)
RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Kürti Béla: Kiszombor X-XI. századi lelőhelyeiről
ban feltárt honfoglaló sírokat is. Sajnos, e temető sírjai igen magasan feküdtek, így már a szántás sok kárt tett bennük. Ennek ellenére állíthatjuk, hogy a korabeli középréteg rangos sírjait tartalmazták. Mindjárt az első sír lovastemetkezéses íjász tetemét takarta, akinek készenléti íjtartó tegezét bronzból öntött, széttárt karú emberi figurák (1. kép 2.) díszíthették kör alakban (ahogy azt a karosi temetőkben és Eperjeske 3. sírjában láthatjuk). 13 Ugyancsak lovassír volt a 13. is, ahonnan a lószerszám mellett ugyancsak tegezpántok és a tegez felfüggesztéséhez használt öntött bronz, hármasküllöjü szíjelosztó (1. kép 3.) került elő. Az íjászok rangjának megfelelő női sírban lapos, kiszélesedő végű, vaskos ezüst karperecet találtak. Sajátos helyzetet foglal el a kiszombori X-XI. századi temetők közt az ugyancsak Móra által feltárt C. jelzésű (részlegesen feltárva). 14 A sírok egy részében kiemelkedő szépségű és jelentőségű íjászfelszereléseket találtak (a 13. lovas sírban még a tegezöv is ezüstlemezekkel volt díszítve), nem egy esetben lócsontokkal, de előfordul jelképes lovastemetkezés is. Ezzel egyidejűleg feltűnnek a fejesgyűrüs (3. kép 1.), S-végű hajkarikás (3. kép 2.), fonott ezüst gyűrűs (3. kép 3.) sírok is, bennük Szent László (1077-1095) pénzeivel (4 sírban is), jelezvén, hogy a temető egy része a XI. században is használatban volt. A határ eddig (részlegesen) feltárt temetőinek nagyobb része a X. században indulhatott, de folyamatosan temetkeztek ezekbe még a XI. század idején is. (Éppúgy, mint tágabb környékünk, a Tisza-Maros-Aranka közén is, ahol a jelenlegi országhatárig 14, a X-XI. században folyamatosan továbbélt közösségről beszélhetünk.) E temetők kezdő sírjaiban feltűnnek a rangos középrétegbeli temetkezések (lovas íjászok, ezüst ékszerekkel és ruhadíszekkel gazdagon felszerelt nők), a temetők leletanyagának és jellegének jellemzője azonban a nagy sírszám mellett a melléklet nélküli ill. szerény mellékletü sírok nagy száma; a XI. századra jellemző ékszerek használata; a Balkánnal (Bizánccal) kapcsolatba hozható leletek nagy aránya és a magas számban jelentkező obulusadás. Korai, kis lélekszámú temetőinknek és azok keltezési bizonytalanságainak jól megfelel a határ településeinek topográfiai terepbejárások segítségével kialakított képe is. A kiszombori határból a X-XIII. századra keltezhető13 RÉVÉSZ 1991. 4. kép 1-2., 10. kép 2. - A tárgyat Dienes István férfi tarsoly fedelét díszítő veretként rekonstruálta: DIENES 1970. 32. oldal ill. a 33. kép. - ld. még: FODOR 2004. p. 21. és Abb. 5/5. 14 Ez Langó P. és Türk A. feltárása ellenére - ld. LANGÓ - TÜRK 2004a - máig is így maradt. A temető sírszáma bizonytalan: a FÉK 14-et ill. 17-et említ, LANGÓ - TÜRK 2004a 240. Móra által feltárt 33 sírról ír.