Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)
RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Kürti Béla: Kiszombor X-XI. századi lelőhelyeiről
en 36, kisebb-nagyobb kiterjedésű lelőhelyet ismerünk. 15 Ezek egy része bizonyosan már a X. század folyamán is lakott volt. E telepnyomokat legtöbbször egykori vízjárta területek kiemelkedő partjain találjuk. A terepbejárási adatok nem teszik lehetővé, hogy a X-XIII. századi telepnyomok belső időrendjét elkészítsük; elkülönítsük egymástól a korai szállásokat az Árpád-kori királyaink alatt lakott falvaktól. Bizonyosra vesszük azonban, hogy a X. századra keltezhető temetők közelében elhelyezkedő, korai bográcsperemekkel jellemezhető, kisméretű lelőhelyek e temetők falvai lehettek. A keltezési gondok miatt az egyébként csak terepbejárásból ismert telepnyomok elemzésére nem térek ki, egyetlen, érintőleges említés kivételével. A kiszombori határ Árpád-kori településtörténete szempontjából számomra a határ délkeleti részében, a nagyszentmiklósi út két oldalán, nagyjából kelet-nyugat irányban húzódó településláncolat tűnik a legizgalmasabbnak. A természetföldrajzi viszonyok ismeretében egyértelműen állítható, hogy e települések lakóit a mai Porgány-ér nyomvonalában futó egykori Maros-meder, mint élővíz csábította a megtelepedésre. (E falutelepülések kialakulásában egyben a Maros-menti karavánút is bizonyosan fontos tényező volt.) Az erősen kanyargós egykori élővíz mindkét partja kiváló lehetőséget nyújtott az állattenyésztés és a növénytermesztés számára, ártere és vize táplálékot adott, és nagy valószínűséggel a vízi szállítást is lehetővé tette. Az e területen talált felszíni telepnyomok közül nagy valószínűséggel azonos falu egymástól elkülönült települési egységeit láthatjuk a 13., 55., 57-60., 81., 85. sz. lelőhelyekben (4. kép). A felszíni régészeti jelenségek és a leletanyag egy többszáz éven át folyamatosan lakott településről tanúskodnak, melynek súlypontja térben és időben időnként áthelyeződhetett, de mindig ugyanazon határrészen belül. E régészeti lelőhelycsoportot feltételesen azonosítjuk a Ladány határrész nevét adó Árpád-kori településsel. 16 Ebben a lelőhelysorozatban található a 2000. évi előzetes feltárásunk színhelye is. A leletanyag restaurálatlansága miatt eredményeinkről nem tudok beszámolni, illusztrációként egy kemence platnijába belctapasztott két edényrészietet mutatnék be (5. kép). A régészeti terepbejárások során azonosított telepek kerámiaanyaga ill. a településfoltok egymáshoz való közelsége alapján feltételezzük, hogy a mai A kiszombori terepbejárási adatokat G. Vizi Márta: Régészeti lelőhelyek a község határában c. s.a. lévő dolgozatából ismerem. Adatainak rendelkezésemre bocsátásáért ezúton is köszönettel tartozom. 16 írásos említése 1247-ből ismert - KRISTÓ-MAKK-SZEGFŰ 1973. 40. - , elpusztulása 1596-ra tehető. KISS 1940. 26.
