Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Kürti Béla: Kiszombor X-XI. századi lelőhelyeiről

Jellemző szokás volt, hogy a lócsontos sírokban majdnem minden esetben lószerszám is előfordult (zabla, kengyel, zablapecek.) Külön meg kell említenünk két tárgyat, ami Kárpát-medencei viszonylatban is unikumnak számít. A 30. sírban egy hosszában kettéfűrészelt szarvasagancsból faragott, palmettával díszített agancs zabla-oldalpálca (1. kép 1.) került elő.

8 A 46. (női) sírban két fakengyel vasborítását (1. kép 4.) tárták fel.

9 A honfoglaló fegyvereket az íj borítására szolgáló csontlemezek (39. sír - 1. kép 5.), a vas nyílhegyek és néhány esetben a nyíltegez borítására szolgáló vaspálcák, csontlemezek képviselik. A honfoglaló íjakról, nyílhegyekről, tegezszerkezetröl elsőként Cs. Sebestyén Károly írt részletes tanulmányt, aki Móra Ferenc mellett az ásatások résztvevője volt. Megfigyelései, rekonstrukciós kísérletei

10 nagyrészt ma is helytállóak annak ellenére, hogy a kérdés szakirodalma mára könyvtárnyira duzzadt. 1 A férfi sírok további mellékletei közt a ruházat elemeit jelentő bronz gombokat (2. kép 2.), vascsatokat, valamint néhány használati eszközt (kés, csiholó, kovakő) említhetjük. Egyetlen férfi sírból került elő ékszer: a 39. (már többször említett) sírban egy lépcsőzetes fejű, pontkörös díszítésű, bronz pántgyürű volt (2. kép 7.). A női sírokból eszközleletként orsógombot és vaskést ismerünk. Ugyanitt az ékszerek és ruhadíszek közül gyakran fordulnak elő üvegpasztából formált gyöngyök (2. kép 4.), használatos volt a kihegyesedő végű bronz huzalkarperec (2. kép 3.) is. Egy női sírban (47., lovas) bronz fejesgyürüt találtak. A 46. sírba temetett nő ruháját 5 db aranyozott bronz, rombusz alakú ingnyakdísz (2. kép 1.) szegélyezte. Az 1. sírban a melltájékon szív alakú bronzveretet (2. kép 5.) bontottak ki. A típusa szerint férfi övdíszt a temetés alkalmával (feltehetően hitvilági okokból) a halotti szemfedőre varrhatták fel. A ruházat további elemei közt övcsatot, bronzgombokat említhetünk meg. A temetkezési szokások (sok lovastemetkezés) és a fegyvermellékletek alapján ebben a temetőben az algyőihez, jánosszállásihoz hasonlóan a honfoglaló középréteg (az említetteknél szegényebb) tagjai temetkezhettek, talán 2-3 generáción keresztül. A temetkezések feltehetően a X. században indultak, és véleményem szerint még a X. században be is fejeződtek.

12 A X. századi jellegű leletegyüttesek közt kell említenünk a Kiszombor-F. jelzésű temetőben (Nyilas-dűlő) Móra Ferenc által 1930* DIENES 1966. 216. és 7-8. kép; PARÁDI 1985. 175., 178. 9 DIENES 1958. 24. ábra 2., ill XVIII. t. "'CS. SEBESTYÉN 1932 " Id. KÜRTI 1996a és SZATMÁRI 1996. különösen 167-168. 12 KÜRTI 1994.372., 379.