Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Kürti Béla: Kiszombor X-XI. századi lelőhelyeiről

településnyom egymáshoz rendelését egyenlőre számos körülmény akadályozza. A kiszombori határ X. századi temetői közül talán legjelentősebb az E. jelzésű temető, amelyet Móra Ferenc 1930 szeptemberében tárt fel Kiss János tanyája körül.

3 Maga a lelőhely Kiszombortól DNY-ra esik. Pontos terepi azonosítását és hitelesítő ásatását Langó Péter és Türk Attila végezte el 2003-ban.

4 (Ez a kiszombori határ egyetlen teljesen feltárt lelőhelye időszakunkból!) A Móra Ferenc által feltárt leletanyag alapján a temető 19 sírját sorolhatjuk a honfoglalók közé. (Lehetséges azonban, hogy a bolygatott, hiányos, melléklet nélküli temetkezések egy része is erre az időszakra keltezhető.) Jelen ismereteink szerint a temetőt használó népesség demográfiai képe kiegyensúlyozatlan: a 9 férfi, 8 nő es 2 bizonytalan nemű egyén mellől teljesen hiányoznak a gyermeksírok. Ezek lehettek a temető sekélyen fekvő, feldúlt gyermeksírjai közt is, de elképzelhető, hogy a temető demográfiai képe az algyői honfoglaló temetőéhez hasonlóan történelmi okokból volt torz.

5 A Móra Ferenc által rajzolt temetőtérkép alapján úgy tűnik, hogy a férfi sírok nagy része középen helyezkedik el, és a női sírok mintegy körülölelik őket. Mivel a térképen az égtáj megjelölése nem szerepel, csak feltételezhetjük, hogy a sírok zömmel NY-K tájolásúak. A sírgödrök alakja minden esetben téglalap volt, szélességük 60-70, hosszúságuk 120-240, mélységük 70-150 cm között mozgott. A vázak nyújtott helyzetben, hanyatt feküdtek, néha az elhunytak kezei a medencén keresztbe voltak rakva. A KiszomborE temetőben éppúgy, mint a Maros-vidéki hasonló korú temetőkben általában, dívott a halotti obulus adásának szokása. Erről tanúskodik a 39. (íjas, tegzes, gyűrűs) lovas vitéz szájában talált érme, amely azonban felvételkor elporladt (tehát meghatározatlan). Feltűnően nagy a temetőben a lovas temetkezések aránya. A 9 férfi sírból Móra 8-ban talált részleges lovastemetkezést. (Érdekes, hogy a 8 női sírból is előfordult kettőben.) Tudománytörténeti szempontból fontos megjegyeznünk, hogy Móra Ferenc éppen a kiszombori avar és honfoglaló temetők feltárásának tapasztalatai alapján különítette el az egész lócsontvázas (avar) és a részleges lovastemetkezés (magyar) szokását.

7 3 A feltárt 49 sírból 1 őskori, 1 germán, 15 avar, 19 honfoglalás kori, 14 pedig bizonytalan korú volt. 4 LANGÓ - TÜRK 2004b. 241. - Az utóbbi ásatás számszerű eredményeit még nem tudtuk belefoglalni jelen értékelésünkbe. 5 KÜRTI 1998. 21-22. 6 Langó P. és Türk A. ásatásán előkerült 3 in situ sírból kettőben volt lovas, lószerszámos temetkezés - ld. LANGÓ - TÜRK 2004b. 241. 7 MÓRA 1932. 58.