Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - F. Lajkó Orsolya: Előzetes jelentés a Szeged, Somogyi utcai előzetes régészeti feltárásról

dó szivattyúzásnak köszönhetően, szeptemberben végül is sikerült átvizsgálni a területet a sárga altalajig. (Bárcsak korábban is ilyen technikai feltételek mellett dolgozhattunk volna!) A beruházó a rendelkezésre álló időkeretet 5-8 napban határozta meg, tehát körültekintően és okosan kellett dönteni az ásatási szelvények kijelölésekor. A kiindulási alapot a korábbi ásatási szelvények és az előkerült régészeti jelenségek szelvényen belüli elhelyezkedése jelentette. Szeged város építészettörténetében az 1879. évi nagyárvíz meghatározó választóvonalat jelent. A város, az újjáépítés során, a megoldást az általános feltöltésben találta meg, így nemcsak a középkori városszerkezet tünt el, de a korábbi domborzati viszonyok is teljesen átalakultak (Máté 1989. 6). A sürü beépítettség és a magas feltöltési réteg miatt a belváros területe egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen és magas költségek mellett kutatható. Nem véletlen tehát, hogy a belvárosban - az Alsóvárosi Templomban és a szegedi vár környékén folyó kutatómunkákat kivéve - szisztematikus régészeti feltárások szinte nem voltak, a régészeti kutatás, többnyire csak kisebb leletmentésekre és helyszíni szemlékre korlátozódott. Az a kevés szegedi lelet is, amit jelenleg a Móra Ferenc Múzeum őriz, túlnyomó részben pontosabb helymegjelölés nélküli, valójában szórványként értékelhető tárgyi emlék. A régészeti kutatástól Szeged város történeti múltjára vonatkozó újabb történeti-régészeti adatok feltárulását reméltünk. A kutatás elsődleges célja a középkori településszerkezet vizsgálata volt, de tisztába voltunk azzal, hogy bármilyen régészetileg értékelhető jelenség előkerülése, az eddigi igen gyér ismeretanyag gyarapodását segíti elő. A középkori Szeged városképéről kevés biztos ismeretanyaggal rendelkezünk. Az egykori építmények régészeti nyomait, az építkezésekkel együtt járó állandó talajbolygatások és a beépítettség miatt, mamár szinte lehetetlen megtalálni. A ránk maradt okleveles adatok is igen szórványosak. Az 1522. tizedjegyzék és az 1548-as török defter ugyan megőrizte Szeged egykori utcaneveit, de a lokalizáció a fent említett okokból következően nagyon nehezen végezhető. A térképi forrásanyag sem tekinthető elégségesnek, hiszen a városról középkori térkép egyáltalán nem maradt fenn, a legkorábbi, egész várost ábrázoló térkép, 1713-ból maradt ránk, azonban ez igen vázlatos és például utcaneveket egyáltalán nem tartalmaz (MÁTÉ 1989, 6.). 2 Néhány példát említve, a teljesség igénye nélkül: Szeged, Nemzeti Színház (MFM RégAd: 445-78.), Szeged, Sebészeti Klinika (MFM RégAd: 194-76.), Szeged, Felsőváros (MFM RégAd: 619-80.), Szeged, József Attila sgt. (MFM RégAd: 830-81.), Szeged, Szabadsajtó utca (MFM RégAd: 171-76.), Szeged, Oroszlán utca (MFM RégAd: 1121-86.).