Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - F. Lajkó Orsolya: Előzetes jelentés a Szeged, Somogyi utcai előzetes régészeti feltárásról

A rendelkezésünkre álló történeti forrásokat figyelembe véve megállapítható, hogy a régészetileg kutatott telekrész a középkori várost védő árok vonalán belül, a 15. században kiépült Palánk nyugati szélén, a KülsőPalánk területén, az ún. Középvárosban feküdt (lsd. MÁTÉ 1989, 13.sz, térkép). Amit már biztosan tudunk, hogy a telek jobb oldalán húzódott az 1714-1717. között épített Eugenius-árok

3 egy szakasza és nyilvánvalóan csak ennek feltöltését követően kerülhetett sor az érintett telek 19. századi beépítésére. A telken az 1844-ben készült Giba Antal-féle térkép már épületet jelöl (ún. Fehérkereszt-ház) (CSONGRÁD MEGYE ÉPÍTÉSZETE 2000, 495-496.). A régészeti kutatás során összesen tizenkét szelvényt nyitottunk, összesen 550 m

2 nagyságú területet tártunk fel. A szelvények kijelölésénél elsődleges szempont volt - az említett statikai elírásokon túl - olyan területek feltárása, melyeket az árvíz előtti építkezésekkel és az azt követő tereprendezéssel kevéssé bolygathattak. Az ásatások eredményeként megállapítást nyert, hogy a vizsgált területen a 19-20. századi feltöltési réteg a jelenlegi felszínhez viszonyítva átlagosan 1,5 - 1,7 m-es volt, ami figyelembe véve a szegedi viszonyokat, nem tekinthető túl vastagnak. A kutatott felületen legalább két modernkori szintet tudtunk elkülöníteni. Megfoghatóak voltak az árvíz előtti beépítések maradványai, az árvízi tereprendezések és planírozások, majd az azt követő időszak modern kori törmelékrétege. A telek beépítéséből következően a telekingatlan déli és keleti oldalán modern kori épületmaradványok, ehhez tartozó csatorna és derítő kerültek felszínre. A falak az egykori „Fehérkereszt - ház" alapozásához tartoztak. Az alapozás lényegében elérte a talajvízszintet, így itt érdemi megfigyeléseket nem állt módunkba tenni. A szondázó jelleggel nyitott 9. és 10. szelvények a 2000ben elbontott épület falain belül helyezkedtek el. A szelvényekben, a talajvízszintig, mintegy két ásónyomot tudtunk lemélyülni (Balti m. 78,68 78,25 m), a szelvények régészeti jelenséget és objektumot nem eredményeztek. A próbafeltárás során kutatott felület DNy-i sávjában, a modernkori feltöltési szint alatt, jól megfogható volt egy homogén iszapos, szürke betöltés, ami valószínűleg egykori vízjárta terület feltöltődéséből származhat.

4 A betöltési rétegből régészeti jelenség és lelet nem került elő. A beépítettség 3 Az Eugenius-árok egy ötolaszbástyás erődítésrendszer, amely a 'Külső Palánkot' fogta körül, a vártól nyugatra húzódott. Kiépülését követően az Eugenius-árok által közre fogott városrész kapta a Palánk nevet. A sáncok idővel elpusztultak, sőt az 1816. és 1830. évi árvizek alkalmával földjüket védekezésre használták, elhordták. Az 1850. évi térkép még jelöli a helyét (MÁTÉ 1989, 26; REIZNER 1884, I. kötet 237-239.). 4 A 2. szelvény NY-i profiljában megfigyelt, D-felé lejtő sárga agyagcsík az egykori vizenyős terület szélét jelölheti.