Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter: Egy csongrádi „különc pályája” (Heringer Lajos életútja)

Mellékletek 1. Rideg Sándor levele Füzesi Péterhez (1963. szeptember 14.) Tari László Múzeum Helytörténeti Adattára. 1-2005. T Füzesi Péter úrnak Csongrád Igen tisztelt Barátom! Hozzám küldött levelére felelve közlöm Önnel, hogy a „ Csongrádi hun király" megírásához alkalmas jellemzést Benedek Jenő Kossuth díjas festőművész közölte velem 1944. évben, amikor is a történetet megírtam, s hamarosan több kiadásban is megjelentettem. Benedek Jenő festőművész ma Budapesten lakik, Szabadság hegy, Béla király út 203. szám alatt. A szóban lévő történetem regényalakja valóban azonos Heringer Lajos, hajdani főjegyzővel, aki jelleme és embersége miatt elvesztette csongrádi hivatalát, majd szegénységtől és más bajoktól sulytva, szegény házba került, ahol szellemi épsége megingott. Fölfogásom szerint zavart elmével végezte életét, bár magam erről nem írtam, nem tartottam ezt mesébe ágyazhatónak. Tudok arról, hogy több érdekes könyvet írt, munkatársa volt a Földgömb című folyóiratnak és más újságokban is írt. A róla szóló történetemben olvasható jellemzés minden tekintetben megfelel a valóságnak, bár ez az írásom szándékom szerint annak idején több irányban is ütött, így kifejeztem vele őszinte megvetésem az akkori sematista álirodalom iránt, és olyanféle költői igazságot szolgáltattam, aminél jobbat az nem érdemelt. Ugy vélem, kár volna a Csongrádi hun király történetét magyaráznom, tekintve, hogy az már önmagát, s nézeteimet bőségesen elmagyarázta. Természetesen helyeslem, hogy a hun királyomat, azaz Heringer Lajost a helyi múzeum műveivel együtt kívánja méltó módon figyelembe venni, s úgy vélem, hogy ebben a munkában Benedek Jenő festőművész, aki annak idején Csongrádon lakott, s gyakran találkozott a hun királyommal, több tájékoztatást adhat, mint jómagam, aki másodkézből szereztem értesülésem, és főként az érdekes körülményeket vettem figyelembe. Ilyennek vélem a csongrádi emberről szóló leírásom, Gyatra Tahó Gazsi mindenütt s mindenkor fölbukkanható alakját, majd az irodalomról és a művészetről szóló nézeteimet, amelyek nem voltak ismeretlenek Heringer Lajos előtt sem. Nagyjából méltatva szerény szerepem, mindössze ennyit válaszolhattam Önnek. Mondhatom nagy örömömre szolgálna, ha egyszer Csongrádon