Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter: Egy csongrádi „különc pályája” (Heringer Lajos életútja)

ERDÉLYI PÉTER Egy csongrádi „különc" pályája (Heringer Lajos életútja) Deák Tamás csongrádi gyorsírástanító hagyatékát rendezve találtunk rá néhány 1925-ben és 1930-ban kézzel írt újságra, amelynek szerkesztője Heringer Lajos volt. Eközben vetődött fel a kérdés, érdemes-e alaposabban utánanézni, ki is volt Heringer Lajos.

1 A kérdésre az igenlő választ Füzesi Péter amatőr helytörténész kézírásos életrajz-kötete adta meg, hiszen a derék adótisztviselő összefoglalta Heringer kalandos és tragikus életútját.

2 Másrészt az is indokolja e különös és különc férfiú életpályájának újra vázolását, hogy alakja nemcsak Csongrád történetében hagyott nyomot, hanem - Rideg Sándor jóvoltából - a szépirodalomban is.

3 Ezek után lássuk részletesebben is Heringer Lajos életének említésre méltó eseményeit, fordulatait. (A köz szolgálatában) 1892-ben Csongrádon született. Szülei gazdálkodók voltak. A polgári iskolát Csongrádon végezte, majd a kismartai felső kereskedelmi iskolában érettségizett. Jegyzői oklevelét Szombathelyen szerezte.

4 Ezek után huszonkét évesen Tömörkény község írnoka lett. Innen 1914 őszén vonult be katonának. Közszolgálati tevékenysége csúcsát jelentette, hogy 1919-ben Csongrád főjegyzője lett. Népszerűségét jelzi, hogy az 1919. április 6-án megtartott helyi tanácsválasztáson a 2704 szavazó közül 2702 rá voksolt, előtte csak két szociáldemokrata vezető állt az élen 2703-2703 szavazattal.

5 Mint főjegyző szívügyének tartotta a szociális kérdésekkel való foglalkozást. A városi alkalmazottak számára fizetéspótlásként 800 négyszögöl földet követelt

6

, a Munkaügyi Hivatal vezetőjeként pedig a Hadügyi Népbiztosságon személyesen eljárva segélyek engedélyezését érte el a hadifoglyok hozzátartozói és a rokkantak számára. Eszerint a városban felgyűlt büntetéspénzekből a hadiözvegyek 200-300 korona havonta folyósított hadisegélyt kaptak. Ezek az intézkedései is támogatóinak táborát növelhették.

7 1 Deák Tamás hagyatéka. Tari László Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény. Ltsz. 89.1. 2 Füzesi Péter: Csongrádi arcélek (Kézirat a Tari László Múzeumban) 3 Rideg Sándor: Csongrádi hun király. Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1957. 4 Füzesi Péter: i.m. 215. o. 5 Csongrádi Levéltár. Polgármesteri iratok. 4438/1919. 6 Csongrádi Levéltár. Főjegyző iratai. 3711/1919. 7 Csongrádi Levéltár. Polgármesteri iratok. 3792/1919