Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter: Egy csongrádi „különc pályája” (Heringer Lajos életútja)

A Tanácsköztársaság megdöntése után jegyzői működését nem tartották a közre veszélyesnek, ezért nem is szerepel a büntetendők névsorában, viszont a kommünben vállalt szerepléséért a továbbiakban közszolgálati hivatalt nem tölthetett be. (Aki megnyergelte a földtekét) Az egzisztenciális lecsúszás elöl az alkoholba és külföldre menekült. Nem tudott ugyanis belenyugodni abba, hogy a hazai érvényesülési lehetőségek bezáródtak előtte. Az 1920-as évek közepén Amerika kivételével bekalandozta a világot. Egyik levele tanúsítja, erre a lehetőséget csak az adhatta meg neki, hogy francia hajókon matrózként dolgozott. Hosszabb időt töltött Ceylonon és Madagaszkár szigetén. Az itt szerzett élményeit írásai és miniatűr vízfestményei őrizték meg. Úti élményeinek leírásai ízesek, életteliek; erre ragyogó példát kapunk a Ceylonba érkeztünk írásából: „Az indus barátommal megérkeztünk Garahamába, egy csendes halászfaluba. Szín, illat, virág, élniakarás olyan szagot árasztott magából, minőt soha sem éreztem azelőtt. Mintha újjászülettem volna. Érzékeim teljes változáson mentek át. Nehéz bágyadtságot éreztem, mintha láthatatlan kezek nyomnák le szempilláimat..." A hangulat érzékeltetésén túl az ott élt emberek életének színes jeleneteit, a ceyloni királyi család kései leszármazottjával folytatott beszélgetéseit, a dzsungel életét is megjelenítette. Vízfestményei, amelyeket valószínűleg már hazatérte után festett, primitívségük ellenére naiv bájjal őrzik alkotójuk egzotikus élményeit. Legjellemzőbb rájuk a táj kontúrjainak leegyszerűsített ábrázolása.

10 Madagaszkár szigetén favágó munkásként hosszabb időt eltöltve, egy francia hajóval hagyta el az emberiség bölcsőjének nevezett szigetet. Azonban ismeretlen okok miatt a hajótól úszva kellett szöknie, s a libériai partokra vetette a tenger, ahonnan a dzsungelen át Togóba ért, ahol német telepesek fogadták be. Hogy innen miképpen került haza a teljes létbizonytalanságba, homály fedi. Az viszont bizonyos, hogy úti élményeit papírra vetette, s könyv formájában meg akarta jelentetni. Erőfeszítéseit nem követte gyors siker, mert csak többszöri javítás és átírás után jelentethette meg madagaszkári „útleírását" a Magyar Földrajzi Társaság folyóiratában, a Földgömb egy 1933-as és 1940-es számában. Utazási szenvedélyéről súlyos idegbetegsége miatt (amihez az alkoholizmus mellett a malária is hozzájárult) le 8 Füzesi Péter: i.m. 216. o. 9 Tari László Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény. Deák Tamás hagyatéka. Ltsz. 89.1.316. 10 Tari László Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény. Deák Tamás hagyatéka. Ltsz. 89.1.317.