Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Medgyesi Konstantin: „... megakadályozná az egyébként elkerülhetetlen lecsúszást.” (Életfeltételek a rendszerváltó kor Makóján)

házláncok 100 különböző termelőtől nem fognak árut fogadni, annak ugyanis nincs egy egységes megjelenítése, minőséggarantálása. Mi azért tudunk nekik szállítani, mert a vállalkozásunk őstermelőket integrál, vagyis egy olyan árualappal rendelkezünk, ami az Auchan-nak az egész éves áruszükségletét lefedi. - A mezőgazdasági termelés koncentrációja mellett szoktak érvelni gazdasági szempontok alapján, ahogy Ön is megtette. Létezik azonban egy olyan megközelítés is, miszerint e folyamat egy modern kori nagybirtokosságot eredményezhet - annak minden káros társadalmi kísérőjelenségével együtt. Ön, mint ennek a létrejövő nagybirtokos rétegnek egyik tekintélyes személyisége, ebben nem lát veszélyt? - Nem vitatom mindezt, de az a politikusoknak dolga, hogy milyen társadalmat akarnak. Lehet politizálni ezzel a kérdéssel, szabad pártoknak különböző eszméket hirdetni, de a kulcskérdés az, hogy ebben a globalizációs versenyben, az Európai Unióban, hogyan tudjuk megállni a helyünket. Ha a gazdasági folyamatok úgy hatnak, már pedig úgy hatnak, hogy külön-külön 1000 kistermelő nem tudja piacra vinni a termékét, akkor igenis egy vállalkozónak ezeket össze kell fognia, integrálnia kell. Ez nem az egyes embereknek a lenézése. Ebből persze szoktak politikai ügyet csinálni, hogy zsellérsorba kerül a parasztság. Az az igazság: a legfejlettebb társadalomban is vannak a polgárok alatti rétegek, akik vagy munkanélküliek vagy napszámosok vagy bérmunkások. Nem az a kérdés, hogy bérmunkás-e az illető, hanem, hogy azon a szinten kap-e annyi pénzt a munkájáért, hogy megéljen vagy éhbérért végzi a feladatát. Olyan Magyarországon sem lesz, hogy 10 millió polgár éljen közöttünk. Ezt korábban egyébként megpróbálták, de akkor nem polgárnak, hanem elvtársnak hívták, s jelentem, megbukott a gondolat. Egyenlővé akarták tenni a szocializmusban az embereket, de kiderült, ez nem működik. Vegyünk egy példát: van focista, aki a megyei III. osztályban rúgja a labdát és van, aki az NB I-ben. Az egyik is focista, meg a másik is, és megfigyelhető-e köztük különbség? Igen, óriási. És miért? Hát csak azért, mert az egyik nem úgy tudja rúgni a labdát, mint a másik. (Makó és térsége humánerőforrás fejlesztési programjából, 1998. november) „Ma Makón két jól elkülönülő termesztési szint alakult ki: több mint 2000 kistermelő és pár nagytermelő. A nagytermelők már sikeresen felismerték érdekeiket, felismerték a minőségi követelmények betartásának fontosságát, az azonos termelési technológiák és a közös értékesítés előnyeit. A kistér-