Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Medgyesi Konstantin: „... megakadályozná az egyébként elkerülhetetlen lecsúszást.” (Életfeltételek a rendszerváltó kor Makóján)

melőket azonban nagyon nehéz összefogni, mivel ők szinte csak rövidtávon gondolkoznak." Mágori Józsefné hagymakereskedő, 2002-től önkormányzati képviselő: - Ez a tendencia, ami itt 10-12 éve folyik, az pontosan oda vezet vissza, ami a II. világháború előtti zsellér-földbirtokos viszonyra volt jellemző. Akinek esze meg bátorsága lenne, annak sincs pénze arra, hogy önállóan termeljen, ebből törvényszerűen bérmunkás lesz. - Ahogy most Önt hallgatom, teljesen a termelők pártján állva beszél, ugyanakkor az Önök vállalkozása az egyik legerősebb mezőgazdasági cég Makón, vagyis, ha a tendencia, amire az előbb utalt, folytatódik, akkor Önök is nagybirtokosok lesznek? - Mi nem leszünk nagybirtokosok soha. Mi nem jól helyezkedtünk 1989 előtt. Itt nagybirtokos az lesz, aki a rendszerváltás előtt is már helyzetben volt. - Önök mégis csak a helyi gazdasági elithez tartoznak, nem? - Nem, itt az elitnek 1000 hektáron felüli földje van, a jól menőknek 400-500. Nekünk meg 70-80 hektárunk van. Annak is jórészét a nagyanyám kárpótlási jegyéből vettük. A nagyszüleimnek volt egy malmuk, amit szétvertek 1949-ben az ávósok. A rendszerváltozás után kárpótlási jegyet kaptunk érte. Ebből vettünk földet. Dr. Nagy Lajos önkormányzati képviselő: - Nagy baj, hogy megszűntek a szövetkezetek, mert a tsz-ek korábban olyan integrátori szerepet vállaltak, ami kedvező volt a kisparasztok számára. Szerződéseket kötött, sertést, marhát kiadott bérbe hizlalni. Biztosította, hogy a mezőgazdaságban megtermelt árut értékesíti, gondoskodik róla. Ez mostanra mind megszűnt. Elosztották a földeket és kettő-négy-hat meg tíz hektáros földterület a leggyakoribb a makói térségben. Ebből ma nem lehet megélni. Jártam Ausztriában, ahol egy gazda arról beszélt, hogy családjuk 80 hektáron gazdálkodik, és ebből a 80 hektárból Ausztriában nem tud megélni. Makón 4 hektárból is kénytelen megélni, tengődni egy család. Mágori Józsefné hagymakereskedő, 2002-től önkormányzati képviselő: - Makón a kolhozos rendszer kirívóan erőszakos volt. Hiába próbálnak most ilyen termelési és értékesítési szövetkezeteket létrehozni. A parasztok annyira megégették a téeszesítéskor a szájukat, hogy nem hajlandóak belépni sehová. Még mindig félnek a közösködéstől.