Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Köztisztasági állapotok 1912-ben Szegeden

sérleteztek ilyen rendszerrel, azonban nem hozott kedvező eredményt. A nagyságrendekkel kisebb varasokban pedig még kevésbé volt járható út, „Különben is igen költséges berendezést igényel, ami a mi csekély szeméttermelésünk mellett semmiesetre sem fizetné ki magát." A cikkíró a szóbajöhető értékesítési módozatok közül a szemétbánya további bérbeadását javasolta, ami csekély 200 korona évi jövedelmet hozott a városnak, vagy a házilagos szemétválogatást ajánlotta. A köztisztasági telep végleges elhelyezésére a Feltámadás, Öthalom, Pacsirta és Fertő u. (ma Jakab Lajos u.) által határolt telektömbön került sor, amely a központtól nem távol, a város szélén a Rókusi temető közvetlen szomszédságában, jól megközelíthető helyen, nagyrészt városi tulajdonú terület volt. Az elhelyezkedése megfelelő, az adottsága annál kevésbé volt ideális, mély, vízállásos területről volt szó. A hasznosításhoz meg kellett oldani a vízelvezetést és a feltöltést. A város közgyűlése 1912. március 29én tartott ülésén jóváhagyta a szükséges kisajátítást, a két és fél hold területű, alacsony, mocsaras un. Vértó területének feltöltését és a munkák költségvetését. 3 A feltöltést részben a termelődő városi szeméttel oldották meg. Ez az eljárás bár kétségtelenül olcsó volt, erősen kifogásolhatónak tartották a lakott terület közvetlen szomszédságában halmozódó szemetet. A lakosság ismétlődő panaszai után tiszta földdel terítették be a telep területét. Az építkezés megkezdésekor pedig a kiásott alapokat fertőtlenítették. A tisztasági telep építésére 1913. június 20-án írták ki a versenytárgyalást, a megbízást Ligeti Béla vállalkozó kapta. A köztisztasági telep a következő épületekből állt, mely alapján fogalmat alkothatunk a köztisztasági vállalat fölszereltségéről, a foglalkoztatottak létszámáról, sőt ezeken túlmenően a munkások életkörülményéről is. Az 1912. szeptember 19-i főkapitányi előterjesztés szerint a köztisztasági telep raktár, iroda és lakóépületeit így tervezték: 1. Istálló 30 állandó lóra és elkülönített istálló 8 beteg lóra. 2. Elöl nyitott nyári istálló 30 locsoló ló részére, mely szerszínnek is használható volt télen 20 locsoló kocsi részére. 3. Kocsiszín az asztfaltmosók, hóekék, seprőgépek és egyéb eszközök részére. 4. Zaboskamra és szerszámoskamra. 5. Az emeletes főépületben két felügyelő részére egy két és egy egyszobás lakás konyha és kamra mellékhelyiségekkel. Lent iroda és két tágas egyszobás lakás a kovács és bognár mester részére. 6. Kovács és bognár műhely B

CsMLXV.2.b. 95190/1912.