Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)
NÉPRAJZTUDOMÁNY - A megyei múzeumi szervezet 2002-2004 közötti tudományos tevékenysége
sodik körbe tartozik a begyűjtött javak nyilvántartása, megőrzése, rendszerezése, restaurálása. Végül a harmadik részbe tartozik a tudományos feldolgozás, az eredmények nyilvánosságra hozatala, a publikálás, valamint mindezekkel összefüggésben a kutatási eredmények kiállításokon és más módon történő bemutatása. A folyamat természetéből következik, hogy a tudományos igényű feldolgozás követelménye a teljes múzeumi tevékenységre kiterjed. A múzeum tehát tudományos kutatóhely, helytörténeti adatbázist gondozó archívum, amely önálló kiadói tevékenysége keretei között nyilvánosságra hozza az intézményben folyó kutatómunka eredményeit és adatait. A megyei múzeumi szervezet tudományos munkájának minőségét jelzi, hogy a Szegedi Tudományegyetemmel kötött együttműködési szerződés keretében az egyetem Régészeti tanszéke közel két évti-zede a múzeumban működik. 1.1 A gyűjtemények és a gyűjtési területek kialakulása: A gyűjtemények közül a régészeti, a numizmatikai, a helytörténeti, a néprajzi valamint a természettudományi közel egy időben kezdtek kialakulni. Reizner, Tömörkény, Móra igazgatósága alatt ezek a gyűjtemények már önálló egységet alkottak. A néprajzi gyűjtemény Tömörkény idejében gyarapodott jelentősen. Akkori gyűjtőköre Szeged széles vonzáskörzetére terjedt ki. Szabadkán át Aradig a Bánság és a Bácska területén- valamint egészen Békéscsabán és Szarvason keresztül a Körösök mentéig. A leltározott anyagok erről tanúskodnak. Móra és Bálint Alajos egészen a Békés megyébe benyúló településeken is ásott. A gyűjtemények kialakulásáról részletes leírást nyújt a 2002-ben megjelent múzeumtörténeti kiadványunk (országosan szinte elsőnek és etalonként). A kezdeti időkben is nagy befolyással volt a gyűjtemény jellegének alakulására a munkatársak személyes érdeklődése, felkészültsége. Az egyes gyűjtemények az ajándékozási kedvtől, a vásárlási keretek adta lehetőségektől függően is alakultak, formálódtak. A gyűjtemények nem korlátozódtak kizárólag a város és határának területére, hanem a helytörténeten túl a régió és a Kárpát-medence történeti, régészeti, néprajzi, természettudományi és numizmatikai anyagai is gyűjtésre kerültek. A múzeumi szervezetünk abból a szempontból is sajátos helyzetben van, hogy történetileg a megye más városaiban lévő társmúzeumok többsége egykoron megyeszékhelyként működő városban alakult. így alapjaik a helyi szilárd patriotizmus nyomait mutatják, ami máig érezhetően kihat a gyűjtemények jellegére, milyenségére.