Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - A megyei múzeumi szervezet 2002-2004 közötti tudományos tevékenysége

A megyei múzeumi szervezetek 1961-ben alakultak meg, a megyei múzeumi gyűjteményi struktúra tehát alapvetően ezekre a történetileg kialakult gyűjteményi keretekre alapozódik. A Trogmayer Ottó igazgatósága idején kialakult múzeumi osztálystruktúra lehetővé tette, hogy az egyes társmúzeumok gyűjteményei is gyarapodjanak a régészek, néprajzosok, helytörténészek, és más múzeumi szakágakat képviselő kollégák munkálkodásai nyomán. A gyűjtemények szakemberekkel történő lefedettsége Szegeden mondható kielégítőnek. A társmúzeumokra már ez nem mondható el, ugyanis nem minden gyűjteményi szakterületre van megfelelő szakember. Szegeden a gyűjtemények közel 1.1 millió db műtárgyat tesznek ki. A társmúzeumok gyűjteményeiben együttvéve közel 0.5 millió db műtárgyat őriznek. 1.2 A múzeumi szervezet kutatói tevékenységének személyi feltételei A megyei múzeumi szervezetben tudományos titkár hangolja össze a megyei múzeumi szervezet tudományos munkatársainak a tevékenységét, akinek felelősségi körébe tartozik biztosítani munkájuk alapfeltételeit. Szerkeszti és kiadatja a „Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében" c. periodikát, ami a tudományos ülésszakon elhangzott előadások írásos anyagát tartalmazza. A múzeumban minden évben megszervezi és lebonyolítja az intézmény tudományos előadóülését. Az intézményben évente sor kerül a tudományos munkatársak értekezletérc, ahol értékelik az elért eredményeket és felvázolják a soron következő feladatokat. A múzeumi szervezetben a szakmai osztályok vezetői szervezik és segítik a múzeumi szakalkalmazottak kutatói tevékenységét, a részfeladatok megszervezésével segítik elő a múzeumi szervezet tudományos eredményeinek gyarapítását, felügyelik a szakalkalmazottak munkáját, arról értékelést, minősítést készítenek. A tudományos státuszon alkalmazottak száma 55 fő. Ebből 12 fő rendelkezik „Dr. Univ" egyetemi doktori címmel, 3 fő tudományos minősítéssel (2 fő régi kandidátusi fokozattal, 1 fő az új PhD fokozattal). Jelenleg 11 fő vesz részt PhD képzésben. 1 Szeged, 1 Debrecen, 1 Pécs, 8 Budapest helyszínnel. Ebből 2 fő II. évfolyamot végzi, lfő első évfolyamát kezdi, 3 fő dolgozat leadás és védés előtt áll, további 5 fő megszerezte az abszolutóriumot, tehát ők is szigorlat és védés előtt állnak. A 11 fő PhD képzésben résztvevő közül 3 fő már korábban rendelkezett egyetemi doktori címmel, tehát a további 8 fő már csupán az új képzésben szerzi meg minősítéshez szükséges felkészültségét. A tudományos munkatársak mindegyike a magyar nyelven kívül legalább egy idegen nyelvet olvasási, értelmezési szinten ismer, 30 fő pedig valamely idegen nyelvből állami nyelvvizsgával rendelkezik. A PhD kép-