Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Klamár Zoltán: Etnikus kapcsolat a szerbek, horvátok és magyarok között Maradék falu társadalmában

meg: az eladó tárgyak, termények kihelyezésekor nincs szöveges hirdetés (pl. tojás, búza, árpa az ablakban, gép, termény a ház előtt kicsóvázva). Ha viszont szöveges üzenetben hirdetik az eladó terméket a feliratok kivétel nélkül szerb nyelvűek (Vino na prodaju! ). A falun kívüli kapcsolatokban is tetten érhető ez a fajta kettősség. A piacozás, vásározás jó alkalom, hogy a maradéki magyarok más vidék magyarjaival találkozzanak. Az egymásra találás legegyszerűbb módja, ha azt figyelik ki, hogyan beszélget egymás között.

37 Bácska különböző tájairól érkező magyarokban ugyanis nem alakult ki az a feltételes nyelvi reflex, ami a szerémségi magyarokat jellemzi. Ők csak azért, hogy mások is értsék őket nem váltanak szerb nyelvre, csak akkor használják a nyelvet ha üzleti céljaik elérésében szükségük van rá. Ezért - hallomás után - könnyen kialakul közöttük az anyanyelvi kontaktus. A kutatás mind a négy esztendeje alatt tapasztalható volt, hogy a földrajzi nevek nagy többségét, valamint a történeti-földrajzi neveket, főként a szerémségieket, a többségi szerb/horvát környezettől átvett formában használják:

38 Alsó- és Fölső Szrém, Gladnos, Brdez, Karlovci, kivételt Pétervárad és Újvidék képez, bár ezek esetében is megfigyelhető, hogy keverik a délszláv és a magyar földrajzi neveket. Varadinba és Novi Sad-ra, Rumba mennek piacozni, ha egymás között beszélgetnek. Ha a kutatóval beszélnek ezekről a helységekről, akkor a magyar földrajzi neveket igyekeznek használni. A monarchia helyett Austro-Ugarska

39-t mondanak. A fent említett nyelvhasználati példák azt mutatják, hogy a maradéki magyarság két, esetenként több nyelvű.

40 A falu társadalmában azonban ez a csoport alig egyharmadnyi kisebbséget képez. Ha ehhez a tömeghez számítjuk azokat a szerbeket, horvátokat, akik ugyan kétnyelvűnek tekinthetők, de a közösségben mégsem viselkednek kétnyelvűként, akkor sem emelkedik számuk egyharmadnál magasabbra. Ezért a közvetítő nyelvet mindenképpen szerbnek kell tekintenünk. Összegzés Egységes faluközösségről nem beszélhetünk, inkább alkalmi közösségek jönnek létre településszinten. Sőt, láthatóan tartózkodó magatartást mutatnak a faluban élő, nyelvileg és kulturálisan is elkülönülő csoportok. A magyaroknak elsősorban az 1991 után beköltözöttekkel szemben vannak fennBor eladó, (szerb - K.Z.) Vö.: Hajnal Virág 2003/a: 93. Vö: Égető Melinda, 1990: 99. Osztrák-Magyar (szerb - K.Z.) Vö.: Hajnal Virág 2003/b: 290.