Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Klamár Zoltán: Etnikus kapcsolat a szerbek, horvátok és magyarok között Maradék falu társadalmában

(írig) 4848 lakosából 360 magyar, ez 7,43%, Ruma 32229 lakosából 362 magyar, ez 1,12%. Ebben a töredezett térszerkezetben a maradéki magyarság csupán egy alkalommal, 1910-ben alkotott egyedüli népcsoportként relatív többséget a faluban, ám ekkor is az idegen nyelvi környezet túlsúlya jellemezte a kialakult helyzetet. Az első világháború után - a trianoni döntés következtében az új államalakulat a szerb többség megerősítését tűzte ki célul, így a falu magyarsága nem is gondolhatott magyar oktatási intézmény felállítására.

20 Magyarnyelvű állami oktatás közelébe először a horvát szuverenitás alatt 1941-1944 között - került a közösség. Az állam engedélyezte az iskola felállítását, ám tanító híján az nem jöhetett létre. Ekkor 136 tanköteles gyermek rekedt kívül az anyanyelvi oktatáson.

21 A két háború között és alatt az egyház szervezett magyar oktatást, vasárnapi iskolát működtetve. Magyar tannyelvű iskolai oktatás a második világháború után indult, és az 1970-es években szűnt meg. A kutatás idején anyanyelv ápolási órák vannak a magyar gyermekek számára, és a református egyház folyamatosan szervez anyanyelvi táborokat a szünidőben. A beszélgetések során az idősebb korosztály fel is emlegeti, hogy ők nem jártak magyar iskolába, nem tudnak helyesen magyarul. A 20. század első felében összességében gyarapodó magyar közösséget mutattak a statisztikák. 1900 2157 lakos 1158 szerb/horvát 9 szlovák 131 német 839 magyar 1910 2443 lakos 926 szerb / 276 horvát ltot 102 német 1125 magyar 1921 2597 lakos 1389 szerb/horvát 7 szlovák 117 német 1040 magyar 1931 2464 lakos 1280 szerb/horvát 12 szlovák 111 német 1036 magyar macedón 1948 2597 lakos 896 szerb / 360 horvát 5 szlovák 15 német 1293 magyar A magyarság számának hirtelen történt növekedése annak tudható be, hogy a helyi németek is magyarnak vallották magukat, hogy a kitelepítést elkerüljék. Ez akkor egyébként általános gyakorlat volt, de az esetek többségében nem vezetett eredményre. 1953 2766 lakos 945 szerb 402 horvát 2 montenegrói 4 szlovák 33 orosz/ukrán 1278 magyar 20 Egyik adatközlőnk erről így beszélt: „Itt köllött vóna '18-ba lenni magyar, református magyar tanító. De hát begyüttek a szerbek, akkó a magyarságot nem engedték. Mondom én szerb iskolába jártam. (...) itt az iskola - ezt nem is boncsák le lássa - ez Ausztro-Ugarszkába van csináva." 21 Halácsy Dezső, 1944: 347.