Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Klamár Zoltán: Etnikus kapcsolat a szerbek, horvátok és magyarok között Maradék falu társadalmában

Ettől az évtől kezdve indult meg a magyarság fogyása, ami az országosan tapasztalható magyar népességszám mozgásában kialakult trendnek is megfelelt. 1961 2651 lakos 955 szerb 365 horvát 39 montenegrói 7 szlovák 31 ismeretlen 1241 magyar 1971 2350 lakos 969 szerb 271 horvát 9 montenegrói 1 1 szlovák 82 jugoszláv 970 magyar 1981 2255 lakos 1029 szerb 233 horvát 12 montenegrói 14 szlovák 219 jugoszláv 731 magyar 1991 2120 lakos 1005 szerb 136 horvát 12 montenegrói 9 szlovák 287 jugoszláv 630magyar" 2002 2298 lakos 1746 szerb 552 magyar

23 Zömmel a vegyes házasságokban élők, azok gyermekei és a nemzetiségek vallották magukat nagy számban jugoszlávnak. Ez részben annak köszönhető, hogy összekeverték az állampolgárságot a nemzetiség fogalmával, illetve a családon belüli konfliktushelyzetet így oldották fel. A jugoszlávság, mint önmeghatározási kategória olyan sikeresnek bizonyult, hogy a nagyarányú magyar népességcsökkenésnek a legfőbb okát is ebben kereshetjük.

24 A későbbiek során, 1991-et követő esztendőkben a jugoszlávvá lett magyarok ismét vállalták nemzetiségüket, míg a vegyes házasságban született gyermekek döntő többsége nem vált magyar anyanyelvűvé és később sem vallotta magát magyarnak.

25 A falu társadalomszerkezete nyelvi kontaktzónaként a 21. század első éveire gyakorlatilag két kommunikációs lehetőséget kínált az egyén számára, függetlenül attól, hogy az milyen nemzetiségűnek tartotta magát. Vagy anyanyelvén kommunikált, és akkor szembe kellett néznie a ténnyel, hogy esetleg a falu nagyobbik része nem érti meg, vagy szerbül, horvátul fejezte ki magát, és ezzel gyakorlatilag a mikro- és makrotársadalmi struktúrákban mindenhol megértette magát. A magyarság ebben a táji környezetben felsőszrémxkéxú. határozta meg önmagát, ugyanakkor rokoni kapcsolatokat ápoltak/ápolnak a Bácskában élő magyarsággal, sőt vannak magyarországi rokoni kötődéseik is. A szerémségi magyar közösségek közül Satrincával tartanak fenn szorosabb kapcsolatot, de viszonylag közel van hozzájuk Dobradó, az abszolút magyar többségű kis falu.

26 Vö: Biacsi Antal, 1998: 102-115.; Davidovic, Rade, 1981: 179.; Papp Árpád, 2002: 35. Mimics Károly 2003/b: 343. Mimics Károly 2003/a: 313. Mirnics Károly 2003/a: 314. Vö.: Hajnal Virág 2003/a: 85-86.