Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

NÉPRAJZ - Mód László: „Nagymágocs-Anno” - egy helytörténeti-néprajzi kiállítás tanulságai

dalmi irodaházat, a plébániaépületet, a központi magtárat, a lajosszállási építményeket, valamint a katolikus

4 és az evangélikus templomot örökítik meg. A fényképek és a dokumentumok mellett illusztrációként egyetlen egy tárgy szerepel, amit egy magas posztamensen helyeztünk el. A márványból készített fejtöredék a kastélyparkban, a tóparti pihenő alatt álló szobor része volt. Az 1875-ből származó, carrarai márványból megformált műalkotást 1945-ben ledöntötték. A fej később Felícián atyához került, aki Vígh Lászlónak ajándékozta. A település fontosabb építészeti emlékeinek részletes bemutatását elsősorban az indokolja, hogy Nagymágocson a Károlyi család az uradalmi gazdálkodás kapcsán egy olyan épületegyüttest alakított ki a XIX. század második felében, amely Csongrád megyében egyedülállónak tekinthető. Ennek tudatosítása elsősorban azért is fontos, mivel úgy tűnik, hogy az építmények közül jó néhány az elkövetkező esztendőkben magántulajdonba fog kerülni, ami kétségessé, bizonytalanná teheti jövőjüket. A többi tabló Felícián atya életútját kíséri végig.

5 Külön megemlékeztünk a gyermekévekről és fontosabb érdeklődési területeiről, mint például a színCsepeli Vas- és Fémmüvek üdülője volt, majd a görög menekülteknek adott otthont. Az épület 1954 óta szociális otthonként működik. Labádi Lajos 2000. 283-286. 4 A Szent Alajos tiszteletére emelt egytornyú templomot Károlyi Alajos építtette 50000 forint költségen. Az épületet Bacho Viktor szegedi műépítész tervezte neoromán stílusban. Az egyhajós, hosszházas építmény bejárata fölött helyezkedik el a karzat. A mennyezet deszkaborítású. Az oltáralapkő ünnepélyes letételére 1882. július 11-én került sor. A templomot 1883. november 4-én szentelték fel. 1910-ben az épület hátsó részéhez egy helyiséget toldottak, a szentély alá pedig kriptát építettek. A családi sírboltban helyezték el Károlyi Tibor (18971905), Károlyi Gyula (1907-1942) és Károlyi Imréné holttestét. Károlyi Gyula halálát követően (1943) a halottak földi maradványait Kenderesre és Nagykárolyba szállították. Labádi Lajos 2000.282-283. 5 Neubauer József 1913. november 8-án született. Édesapja az első világháborúban elesett. Édesanyja korai halálát követően kilenc évesen teljesen árvaságra jutott. 1920 és 1930 között Debrecenben végezte elemi és középiskolai tanulmányait, majd 1934-ben Máriabesnyőn a kapucinusoknál jelentkezett. Egy év próbaidő elteltével felvették a rendbe. A Szent Bonaventura Hittudományi Főiskola elvégzése után 1941. június 29-én a budapesti kapucinus templomban szentelték pappá. A háború alatt két évig Móron dolgozott, mint polgári iskolai hittanár és cserkészvezető. 1943. július 27-én, gróf Károlyi Imre temetése napján érkezett Nagymágocsra. Egyházi feladatai mellett jelentékeny szerepet vállalt az ifjúság tanításában. Bekapcsolódott a KALÁSZ és a KALOT mozgalomba, valamint az Árpádtelepi Katolikus Kör munkájába. 1944. október 6-án elhagyta Mágocsot, 1946-ben került vissza. 10-11 éves kora óta érdeklődött az eszperantó nyelv iránt. A debreceni eszperantisták támogatásával jutott el a Cserkész Eszperantó Liga hárshegyi táborába. Szenvedélyesen gyűjtötte a bélyegeket, rendszeresen tartott szakköröket az érdeklődők számára. Országosan elismert filatelistaként tartották számon. Felícián atyát leginkább a régészet érdekelte. Jó néhány leletbejelentés fűződik a nevéhez. Módszeresen rögzítette megfigyeléseit, a régészeti lelőhelyekről rendszeresen készített rajzokat, fényképeket. Figyelemmel kísérte a környéken folyó földmunkákat, melyeknek köszönhetően számos régészeti lelet került elő. A Gödöllö-máriabesnyői Kapucinus Rendházban hunyt el 1998. június 4-én. Dési József 1989. 53-59.