Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Fogas Ottó: Módszertani megjegyzések a középkori Tőke Falu lokalizálása kapcsán

fiak be állottak melyet a Szentesiek jo előre meg tudván a kőrűlöte lévő helységek Lakosival egyűt a midőn már Bökény felől a sok rablót prédával hazafelé indultak a Puszta Töke Templomhoz közel meg támadták és az ugy nevezet Tökei érnek szorították mely ér mái napig is viseli a Rátz nevet, valamint a megholt Ráztokat el a Kápolnás halom ala temették mely halmot Rátz Tőkének neveztek." (TAKÁCS, 1997, 38.); Bökény leírásánál, mely ugyanerre az eseményre vonatkozik: „Bökény melynek Szent egy Házáta falúval edjiit az 1705ik Esztendőbe a Rátzók égetek fel utoljára belőle mindent ki rablóták de a lakosság és a Szentesiekkel edjűt Tésiekkel edjesülve Mókrq Mihók Bőkényi Poja Jankó Szentesi és Dudás Gyurka szinte Szentesi lakossá vezérlete alatt a Tőkei Kápólnás halomhoz közel világos halynalban meg támadták és a Tőkei ér nek szorították ámbár a vize nem nagy volt de igen sáros és igen sokat bele öltek..." (PETRÁK, 1997, 43.); valamint az előző bekezdés legvégén szereplő idézet.

16 E három leírás alapján nemcsak a térséggel foglalkozó kutatók, de mi is arra a következtetésre jutottunk, hogy a falut a mai Tőke-halom (2. kép, 1.) közvetlen szomszédságában kell keresni. Éppen ezért nagy meglepetést hozott a szisztematikus régészeti terepbejárás eredménye: a Tőke-halom mellett középkori településre, illetve templomra vagy temetőre utaló nyomot nem találtunk! Mindez persze önmagában még nem lenne bizonyíték erejű, de azáltal, hogy más régészeti korszakokhoz tartozó emlékanyag viszont előkerült, már igen.

17 (BÁCSMEGI, 2001, 7-9.) Ráadásul ez a lelőhely nem is új keletű, hiszen már az 1878-ban tartott ősrégészeti konferencia levelezési anyagában is szerepel: itt nagy mennyiségű kovaeszközt találtak. " (RÖMER, 1878, 6.)

18 A középkori Tőke falu lokalizálására tett - s kezdetben oly könnyűnek ígérkező - próbálkozás tovább bonyolódott, amikor kutatómunkánkat folytatva elérkeztünk a Szász-halom alá. (2. kép, 2.) A kiemelkedést megközelítve ugyanis meglepő látvánnyal szembesültünk: a halom déli fele hiányzott. A környékbelieket megkérdezve hamar megkaptuk a magyarázatot: itt valamikor a hetvenes évek végén a honvédség lődombot alakított ki, de már tíz éve nem használják. 16 A különböző átiratokban megtaláljuk még: Tőkére vonatkozólag: PETRÁK, 1997, 58-59., 74., 123., 146-147., 265.; Bökényre vonatkozólag: Uo., 63., 79., 89., 125-126., 149., 270.; valamint a 14. lábjegyzetemben közölt oldalszámok alatt. 17 A halmon és környékén, mintegy 30 hektáros területen hat régészeti kultúra leleteit találtuk meg, melyek közül legnagyobb számban a tiszai kultúra képviseltette magát, s ha egy 6500 évvel ezelőtt itt élt népcsoport emlékanyagát a szántás már a felszínre hozta, akkor igen kevés a valószínűsége annak, hogy egy 500 évvel ezelőtti, jóval a neolitikus rétegek felett élt település leleteit ne találtuk volna meg. I(t Römer a levelezési anyagban ezt a kiemelkedést Rácz-Tőkének nevezi.