Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Sipos József: Kelta oppidum erődítményrendszere a Gellérthegyen

gok alapján itt húzódhatott a kultuszhely utolsó védelmi vonala. Érdekes a „stadion" déli, nyitott bejáratánál lévő két hatalmas kőlap. Hogy kerülhettek oda? A már hiányzó társaikkal a bejáratot őrizték? Pető Mária ugyanis itt jelzi az erődítmény feltételezett vonalát. E kövektől keleti irányba, a térképe alapján kb.100 méterre jelzi, hogy 1985-ben ástak. Erről 1997-es könyvében a következőket írta: „Az 1985-86-ban itt húzott kutatóárkokban egy impozáns méretű, kelet nyugati irányú, agyagba rakott kőfalat találtunk, amely leágazást mutatott északkelet felé. Ezt sajnos feltárással követni nem tudtuk, terepakadályok és sziklakertek estek az útjába. Hosszanti szakaszát 1990-ben egy közeli, párhuzamos kutatóárokban újra megtaláltuk, majd 1993-ban ismét e hely közelében jelöltük ki szondáinkat. Ezek a kutatások még nem fejeződtek be: a jövőben nagyobb arányú feltárásokkal kívánjuk az előkerült földfalak értelmezését megadni. Mindenesetre úgy látszik, hogy a keresztül-kasul ásott Gellérthegy még mindig tartalmaz meglepetéseket a történetével foglalkozóknak." (8) Ezt én is így gondolom. A terepbejárásaim és a készített vázlataim, fényképeim alapján azzal egészíthetem ki Pető Mária gondolatait, hogy az „agyagba rakott kőfal" biztosan folytatódik észak-kelet, vagyis a Citadella felé. Ezt mutatják a 210 és a 200, valamint a 200 és a 190 méteres szintkülönbségek között ma is meglévő teraszok és sziklakertek. A régi falakat a lejtőkben kellene keresni. Ahhoz pedig több helyen a XX. században ide épített kőfalak mögé és a lebetonozott teraszokból kiálló nagyobb kövek mellé is kellene nézni a régészeknek. Mint láttuk az 1990-es és az 1993-as kutatásokat nem tudjuk pontosan felvinni a Pető-féle térképre. A terepadottságok alapos ismerete alapján azonban feltételezzük, hogy azok az 1985-86-os ásatásoktól keletre húzódtak. Itt a Kelenhegyi úttól északra fekvő felső sorban lévő házak mögött és a park szélén viszont igen jelentős szintkülönbségek vannak. Kérdés: ezek mikor keletkeztek? E házak építésekor hordták el innen a földet vagy ezek megvoltak már korábban is. Ha igen, akkor itt is keresni kell a Rezeda utca felé tartó kelta falat, vagy falakat. Mert e terep ismeretében valószínűnek tartom, hogy itt is - mint mindenhol - több szinten is volt kelta fal, de legalábbis jól védhető terasz. A KÖZÉPSŐ VÁRRÓL Mit nevezünk középső várnak? Ami a kultuszközpont körül és alatt terült el. Úgy is mondhatjuk, hogy a 210 méteres szintkülönbség alatti területet a fellegvár és a kultuszközpont körül. Először nézzük az északi oldalt. Itt egyértelmű, hogy a mai kis kör alakú kilátótól balról jobbra kanyarodó nagy védelmi sáncot tekinthetjük a középső vár falának. Ezt a 210 méteres szint-