Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

RÉGÉSZET - Törőcsik I.: Szeged-Roosevelt tér – az eddigi eredmények

sajnos visszatemették) merült fel a gyanú, hogy innen kerülhetett be a várba. Lakatos Pál nem tartotta valószínűnek (teljesen logikusan), hogy éppen a - művészi értéket nem különösebben hordozó - téglákat mentették volna ki a folyóból (ilyen egyszerű leleteket már a hajóra sem igen raktak fel). Márpedig ezekből 38 darabot gyűjtöttek itt össze. Reizner János, Szeged első monográfusa írt arról, hogy az egykori várpalota helyén, a középkori réteg alatt római téglákból kirakott padlórészietet találtak.

5 Lehetséges, hogy az Árpád-kori palota a római alapokra épült, ebben az esetben körülbelül 22x40-50m-es alapterületű objektummal számolhatunk.

6 A feliratos töredék különböző értelmezései kereskedelmi telep, esetleg császári futárposta állomás meglétét teszik feltételezhetővé. A XVIII. század végén író Dugonics András egy közelben talált pénzleletet említ, mely II. századi ezüstökből állott. A bélyeges téglák ugyancsak a II. század első feléből származnak. Megállapítható tehát, hogy az itteni római megtelepedés a szarmaták pacifikálása utáni fél évszázados nyugalom idején történt. Sajnos a római út nyomait Szegedtől nyugatra nem sikerült megtalálni, de valószínűsíthető, hogy Lugionál (Dunaszekcső) érte el Pannóniát.

7 A szegedi római létesítmény - függetlenül attól, hogy mi volt az elsődleges funkciója - csak a szarmata lakossággal való egyetértésben működhetett. Feltételezhető ugyanis, hogy a szarmaták nemcsak Szeged környékén, hanem a mai belváros területén is megtelepedtek (legalábbis ide temetkeztek).

8 A kérdéseket csak az in situ leletanyag vizsgálata alapján lehetne eldönteni. A kapott támogatás sajnos nagyobb feltárás elvégzéséhez nem volt elégséges. Az előzetes tervünk az volt, hogy egy kisebb szelvényben kézi munkával kitermeljük a feltöltést, majd az 1879-es árvíz előtti szintről próbafúrásokkal próbálunk leletanyagot, illetve korai falalapozásokat keresni. A módszer bizonytalansága és a felmerült szakmai aggályok miatt végül a talajfúrás helyett szintkövetéses feltárással igyekeztünk lejutni a népvándorlás korának rétegeibe. A feltárás helyéül olyan pontot kellett választanunk, amely nem beépített, lehetőleg burkolat- és közműmentes, illetve a középkori vár területére esik. A múzeum DNy-i előterében lévő kis gyeptükör kiválasztása mellett további érvek szóltak. Ez a terület esik a legközelebb a feltételezett római építmény, a lebontott középkori palota helyéhez (utóbbi ugyanis hozzávetőlegesen a mai Deák Ferenc és Vár utca sarkán állt). Feltételezhető, hogy a tiszai révhez (kikötőhöz?) ezen a területen keresztül jártak ki, tehát a leg5 REIZNER 1900,9-10. "LAKATOS 1965, 102. 7 LAKATOS 1972,219. 8 PÁRDUCZ 1931, 102. Sajnos a klinikai építkezések alkalmával előkerült sír(ok) leletanyagából csak egy Hadrianus érem és egy huzalkarperec került be a múzeumba.