Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

RÉGÉSZET - Törőcsik I.: Szeged-Roosevelt tér – az eddigi eredmények

TÖRŐCSIK ISTVÁN Szeged-Roosevelt tér - az eddigi eredmények Szeged belvárosában, a Roosevelt tér északnyugati részén, a Móra Ferenc Múzeum előterében 2002. június 5. és 2002. augusztus 9. között szondázó régészeti feltárás zajlott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. Az ásatás vezetője dr. Vörös Gabriella volt, a megyei múzeumi szervezet irányításával kapcsolatos elfoglaltságai miatt a munka technikai lebonyolítását e sorok írója végezte.

1 A munkában konzulensként dr. Trogmayer Ottó és dr. Visy Zsolt is közreműködött. A feltárás elsődleges célja a Szegeden előkerült római leletek hitelesítése, illetve a korszakra vonatkozó újabb adatok gyűjtése volt. A munkában részt vettek a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének hallgatói is. Volt-e Szegeden római őrállomás, vagy kereskedelmi telep? A kérdés régóta foglalkoztatja a korszak, illetve Szeged történetének kutatóit. A szegedi római jelenlét kérdése elválaszthatatlan a dél-alföldi római kereskedelmi út problematikájától. Az út dáciai kiindulópontja Micia (Vecel) volt. Nyugat felé haladva Bulcs községben bélyeges téglák kerültek elő, Lippán pedig római pénzek. Nagyszentmiklóson a múlt században egy félkör alaprajzú, oszlopos épület nyomait fedezték fel. Németcsanádon szintén a múlt századból igazolható feliratos sírkövek, padlótéglák és egy nagy kiterjedésű alapozás előkerülése.

2 Itt is, mint az előző helységekben LEG XIII GEM bélyeggel ellátott téglák fordultak elő. Ez azt jelenti, hogy ezeket az építkezéseket az Apulumban (Gyulafehérvár) állomásozó 13. légió katonáinak tulajdoníthatjuk. Ha a lelőhelyeket összekötjük, akkor kiderül, hogy az útvonal a Maros déli oldalán, az itt húzódó ármentes dombvonulatokon vezetett végig. A közlekedésben a folyónak is nagy szerepe lehetett, dáciai felirat utal például a marosi sószállításra. Az 1870-es években, mikor megkezdődött a szegedi vár bontása, napvilágot látott egy férfit ábrázoló szobor feje, egy feliratos kőtöredék, valamint jellegzetes téglák. Ezeket elsőként Cs. Sebestyén Károly publikálta.

3 Ismeretes, hogy a XVIII. században a Maros torkolata környékén elsüllyedt egy gálya, mely római emlékeket szállított Erdélyből Bécsbe.

4 Mindenekelőtt a szoborfejjel kapcsolatban (melynek többi részét a bontást végző munkások ' A beszámoló publikálásának lehetőségét dr. Vörös Gabriellának ezúton is köszönöm. 2 LAKATOS 1972, 215. 3 Megállapítása szerint legalábbis egy „erős római kultúrhatás alatt álló őrállomás és kereskedelmi góc volt" a középkori vár helyén (CS. SEBESTYÉN 1926, 154.). 4 LAKATOS 1965, 97.