Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

NÉPRAJZ - Szatmári S.: Adatok a dobrudzsai kipcsakok néprajzához

SZATMÁRI SÁNDOR Adatok a dobrudzsai kipcsakok néprajzához A tatárok Budzsáktól Asztrahányig elterülő sávról érkeztek Rettegett Iván orosz cár idejében. Nemzetség vagy törzsneveik a következők: Bahcsiszeráj környékéről jött a Kirim (olv. kirim) törzs, ez magyarul annyit jelent, hogy krími; Krím belsejéből jött a §ongar (olv. songár) törzs, a Tatlar törzs a krími partokról érkezett, törzsük neve azt jelenti, hogy tatok, ők egyébként szőke hajúak, a Kerislï (olv. kerisli) tözs Keres város környékéről jött, nevük azt jelenti, hogy keresi, a Közlewli (olv. közleuli) törzs pedig Közlew környékéről érkezett. A nogaj (nem városlakó tatár) törzsek nevei: Cemboyhk (olv. dzsemboylik), Halkah (olv. hálkáli), Cetsan (olv. dzsetszán), CedTsuw (olv. dzsediszuu), Cetïskul (olv. dzsetiskul), Kalawa és Cawmangit (olv. dzsaumangit). A Krímen hátramaradt törzsbeliekből a sok meghurcoltatás után nem sokan maradtak életben, így a krími tatárok többsége ma Romániában él. Kunos Ignác 1904-ben Atmadzsa faluban gyűjtött

1

. Az eddigi szakirodalomban a Kunos által meglátogatott Atmadzsát sajnos az észak-dobrudzsai Atmadzsa (Atmagea) faluval azonosították, noha Kunos a cikke elején pontosan meghatározza a helyet: a Duna partján bolgár oldalon van egy nagy város: Tutrakhan. E város szomszédságában található Atmadzsa. Ezt a további félreértések elkerülése végett közlöm. Kunosnak a dunai-tatár gyűjtése nem Dobruzsából származik. E falu megtalálható a részletes Bulgária térképeken is. A Kunos által ott megismert tatár nyelv sem azonos a dobrudzsaival. Később e dunai tatároknál több alkalommal gyűjtött Mándoky István is. Térjünk vissza Dobrudzsába. A török nyelvek egy részéből 'sárkány; vízisikló' stb. jelentésben ismert sazagan szó a Cetsan törzsnél vihar és zápor előtti forgószelet, adatközlőm szavával élve tornádót jelent. Érdekes párhuzamot mutat ez az erdélyi sárkány szóval, ami szintén forgószelet jelent és a népmeséink azon motívumával, ahol a sárkány forgószélben érkezik. A Cetsan törzsnél a forgószél másik neve seytan toy (olv. sejtán toj), ami magyarul azt jelenti, hogy 'sátánlagzi, sátánlakodalom'. Étkezési szokások: régen sopra-n ettek. A sopra (olv. szopra) kb. fél méter magas, deszkákból készített kör alakú asztalfajta. Gafar Ekrem úr kiskorában még soprán evett, és elmondása alapján anyósánál a pincében még mindig van egy sopra, de már nem használják. Kb. tíz ember fér egy 1 Kunos I. (1904) A dunai tatárok nyelvéről. Keleti Szemle 5:297-304.