Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

RÉGÉSZET - Szalontai Cs.: Beszámoló az M5 autópálya nyomvonalának előzetes feltárásáról

volt, és ennek köszönhetően azóta minden hazai autópálya-feltárás előtt is elvégzik ezt a teljes nyomvonalszakaszon. És bár az elvárások mellé jónak mondható anyagi feltételekkel sikerült megkötnünk a szerződést, mind a múzeumvezetésben, mind pedig a régészekben nagy volt a bizonytalanság a tekintetben, hogy valóban sikerül-e teljesítenünk a feladatot. Az 1998 tavaszán megkezdett és 2000. június 16-án befejezett feltárások során összesen 42 nyomvonalba eső lelőhelyet tártunk fel. Emellett az autópályához kapcsolódó bányatelkek közül egyet teljesen, egyet pedig részben feltártunk. A feltárt területek nagysága közel 300.000 m , a feltárt régészeti jelenségek száma pedig majdnem 6000 volt. A feltárások sikere érdekében a múzeum személyi állományát 3 fővel bővítve 5 ásatási kutatócsoportot hoztunk létre, csoportonként 2 régésszel, majd az eredeti személyi állomány időközben több változáson is átment. Elsőként Bozsik Katalin és Kürti Béla vált külön még 1998 - azaz az első ásatási idény - nyarán, akik ezt követően végig külön is dolgoztak. Annak ellenére tették ezt, hogy az ásatásokat megelőző szervezés egyik alapegyessége az volt, hogy a munkaszervezés- és megosztás, illetve a folyamatosság biztosítás érdekében minden ásatást két egyenrangú félnek kell vezetnie. Kettőjük csoportjában akkor állt be újabb változás, amikor 1999 nyarán a múzeum vezetése felfüggesztette Kürti Béla ásatásvezetői feladatát. Távollétében Bozsik Katalin vette át az ásatás irányítását, melyet ténylegesen Bálint Marian vezetett. Kürti Béla a felfüggesztés lejártával visszatért egy rövid időre az autópálya feltárásokra, azonban a 2000. évben már nem vett részt a munkálatokban a kiszombori útépítéssel kapcsolatos előzetes leletmentése miatt. 2000-ban Farkas Csilla és Béres Mária sem vett részt a feltárásokon. Farkas Csilla más megyében kapott új állást, és megvált a szegedi múzeumtól. Ezzel szemben a csengelei ásatás gyarapodott azzal, hogy a Harkai Istvánt felvették harmadik régésznek 1999-ben. A folyamatos munka érdekében és a szoros határidőnk miatt az első évben az volt az álláspontunk, hogy mindenkinek egész évben az autópálya feltárásokon kell dolgoznia. Ennek érdekében fel kellett függesztenünk minden folyamatban lévő ásatást, még azokat is, amelyek több éve vagy évtizede folytak. A második idényben, az építkezés halasztásával már másképpen láttuk a helyzetet, és ezért pl. az ópusztaszeri ásatások abban az évben újraindultak, illetve a szegedi vár feltárása is folytatódott. A feszített tempóhoz az is hozzátartozott, hogy mindnyájunk számára kényszer, de erő hiányában szinte törvényszerű volt, hogy az addigi kutatásainkat is időlegesen szüneteltetni kellett, illetve az intenzitását csökkenteni kellett. Egy-két,