Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)
RÉGÉSZET - Eke I. - Pap I. K. - Szarka J.: Egy belgiumi nemzetközi tanásatás tapasztalatai
lehetőségei - egy-két kirívó példától eltekintve - sokban hasonlóak. Claire fontaine-ben egy folyamatos, egész nyáron keresztül működő ásatás folyt, amely csak három hétre nőtte ki magát nemzetközi tanásatássá. Itt azon az egy-két napon, amikor számunk elérte a 20-25 főt, már szerszámhiánnyal küszködtünk. Ezt azért tartjuk fontosnak megjegyezni, mert Magyarországon gyakran találkozhatunk egy optimista Európai Unió várással, Belgiumban pedig a hazai viszonyokhoz hasonló problémákkal találkoztunk nap mint nap. Noha ott is vannak ásatások, ahol egy vagy több laboratórium is működik, de ezek igen kirívó esetnek, irigylésre méltó szerencsés helyzetnek számítanak. Az ásatások költségeit általában pályázati pénzekből, vagy támogatók útján fedezik. A múzeumoknak többnyire nincs anyagi lehetőségük saját keresetből ásatásokat finanszírozni. Érdekes volt számunkra az intézményektől független magánrégészek működése, akik pályázat útján, kormánytól, önkormányzatoktól, egyházi- vagy magánadományokból szerzett támogatások alapján kapnak ásatási engedélyt, és végeznek feltárásokat valamely intézmény számára. Zárójelben az anyagi kérdések kapcsán még annyit érdemes megjegyezni, hogy találkoztunk egy frissdiplomás régészszel, aki inkább elment építkezésre dolgozni, mivel ott jóval többet keresett. Említettük, hogy vannak kivételesen jól felszerelt, több laboratóriummal működő ásatások. Egy ilyet látogattunk meg a luxemburgi Koerichben, ahol egy donjon [lakótorony] és a köré épült reneszánsz kastély feltárása folyik. Luxemburg különleges helyzeténél fogva ott a régészet is kiemelt szerepet kap. A megyényi területű állam körülbelül egymillió lakosára 4-5 régész jut, akik állami költségvetésből minden anyagi forrást megkapnak munkájuk elvégzéséhez. A koerichi ásatáson a kisebb múzeumnyi méretű barakkban van külön iroda, konyha, raktár, van lehetőség a leletek mosására és restaurálására. Az ásatás vezetője egy régészeti rajzolóprogram működését is bemutatta nekünk. A Németországban készült ArchäoCAD nevü program egy digitális fényképezőgépből és a hozzá tartozó számítógépből áll. A fotók alapján képes rajzokat készíteni, az egyes részletfotókat méretarányosan összedolgozni. A falak, felületek rajzolása mellett sírrajzokat is képes készíteni, hosszú távon valószínűleg gazdaságosabb megvásárolni, mint külön rajzolót fizetni. A francia, belga és luxemburgi régészek elmondták, hogy náluk elsősorban csak leletmentő ásatások vannak, ami hosszú távon egyrészt a tudomány elsorvadásához vezethet, másrészt nem alkalmas régészhallgatók képzésére. A legtöbb hallgatónak ugyanis csak ilyen ásatásokon van lehetősége részt venni, ott nincs idő arra, hogy tanuljanak, nem lehet megfelelő szakmai gyakorlatra szert tenni. Ezért szervezik az ilyen és hasonló nemzetközi tanásatásokat, ahol azon túl, hogy a különböző országokból érkező,