Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

NÉPRAJZ - Mód L.: Gazdálkodás egy szentesi tanyán a XX. század közepén

kertészet jött létre, melyek összterülete elérte a 35-40 kat. holdat.

6 Az 1920-as, 30-as években tovább nőtt a kertészkedéssel foglalkozók száma és ezzel arányosan a kertészkedésbe bevont földterület nagysága. Ez főképp a zöldségfélék iránti kereslet növekedésével, a kubikusok munkanélkülivé válásával, valamint a világgazdásági válság hatásával magyarázható.

7 Az első kertészetek a szegvári határban, Magyatésen és az Alsóréten jöttek létre.

8 A két világháború között Szentes környékén tovább növekedett a zöldségtermesztés jelentősége. Ennek tudható be, hogy 1942ben a kertészkedés már 570 kat. holdon folyt. Ebben az időszakban jelentős mértékben átalakultak a termesztési hagyományok, technikák. A bolgárkerekek helyét egyre inkább átvették a robbanómotoros szivattyúk. A termesztett növényféleségek közül pedig a paprika vált egyeduralkodóvá.

9 Szentes határában a kertészségek elhelyezkedését egyrészt a talajadottságok, másrészt az öntözési lehetőségek határozták meg. A kertészségek 42%-a a természetes vízfolyások közelében alakult ki. (Kurca, Kórógy, Veker stb.)

10 A család az emlékezet szerint már az 1880-as években a tanya tulajdonosa volt. A tanya és a körülötte elterülő birtok a szentesi határ kistőkei részén helyezkedik el, a Veker partján. A nagyapa 1857-ben látta meg a napvilágot. Feltehetőleg ő vásárolhatta a tanyát és körülötte fekvő 14 holdnyi földet, amit fia örökölt, akit szintén Mecs Balogh Imrének hívtak. Amíg a gyerekek (Imre és Eszter) iskolába járt, addig a család a városban élt. A tanyát haszonbérbe adták. Miután a gyerekek befejezték tanulmányaikat, a család kiköltözött a tanyára. Az 1940-es évek közepén kezdtek el kertészkedni. A szomszédos tanyákon ekkor már jónéhányan foglalkoztak zöldségtermesztéssel, tőlük tanulták el a kertészkedés fortélyait. A tanyai gazdaság szerkezetéről, a termelt növényféleségek területi megoszlásáról a Mecs Balogh Imre által készített tervek, vázlatrajzok tájékoztatnak. Az 1950/51es és az 1952/53-es gazdasági évről készült kimutatások szerint a család 14 holdon gazdálkodott. A tanyaföldek nagy részén búzát, kukoricát, repcét, napraforgót, bürkönyt és ricinust termeltek. A térképvázlatok forrásértékét növeli, hogy készítőjük az egyes növényféleségek termesztéséhez szükséges munkanapok számát is feltüntette. Az 1951/52-es évről idéznék egy rövid kimutatást: 6

Sza!vaPéter 1959. 32. 7

SzalvaPéter 1959. 42. 8

SzalvaPéter 1959. 32. "Szalva Péter 1959.42-43. 10 Szalva Péter 1959.77.