Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

NÉPRAJZ - Mód L.: Gazdálkodás egy szentesi tanyán a XX. század közepén

MÓD LÁSZLÓ Gazdálkodás egy szentesi tanyán a XX. század közepén 2000 nyarán a Koszta József Múzeum néprajzi gyűjteménye közel 250 tárggyal gyarapodott, amelyek egy Szentes környéki tanyáról származnak. Tulajdonosa, Mecs Balogh Imre augusztusban a nagymágocsi szociális otthonba került, a tanyai gazdaságot pedig a család felszámolta. Sajnálatos módon a tanya berendezési tárgyainak nagy részét a cigányok, valamint a helyi régiségkereskedő már megvásárolta, így nekünk csak az általuk értéktelennek vélt, különösebb piaci értékkel nem rendelkező eszközöket hagyták. Már a tanyán tett első terepszemle alkalmával feltűnt, hogy a család a hagyományos szemtermelő gazdálkodás mellett kertészkedéssel is foglalkozott. Erre utaltak a tanya gazdasági épületeiben talált szerszámok, eszközök. A múzeum gyűjteményéből sajnos mindezidáig hiányoztak a Szentes környékén megtelepedő bolgárkertészek által alkalmazott és elterjesztett eszközféleségek, jóllehet a város gazdálkodásában századunk folyamán egyre meghatározóbb jelleget öltött ez az ágazat. Magyarországon a XIX. század utolsó harmadában megtelepedő bolgárok jelentékeny hatást gyakoroltak a hazai kertkultúrára. Élen jártak az új zöldségfajok (padlizsán, spárgatök stb.) elterjesztésében, de a tevékenységükhöz fűződik számos, addig ismeretlen zöldségféle (Királypaprika, Kosszarvú stb.) meghonosítása is.

1 A bolgárkertészek növényápolási ismeretei széleskörűek voltak. Számos új termesztési technikával gazdagították a hazai kertkultúrát, amit korábban a külterjesség jellemzett. Tevékenységükhöz kapcsolódik az árasztásos öntözés meghonosítása, amely korábban ismeretlen volt Magyarországon. A dulápnak nevezett bolgárkereket a helyi bognárok állították össze természetes vízfolyások partján. A vizet pedig lovak segítségével emelték ki. A bolgárok sajátos formájú kapákat használtak, amelyek a vízi kerékhez hasonlóan újdonságnak számítottak a XIX. század végén. Az első kertészek 1875-ben jelentek meg Szegváron, ahol a Károlyi uradalomtól 30 kat. holdnyi földterületet béreltek.

4 A századfordulón öt helyen már 58 bolgárkertész mintegy 62,5 kat. holdon gazdálkodott.

5 A bolgárkertészkedés a magyarok körében igen lassan terjedt el. 1914-re Szentes környékén 10 magyarok által üzemeltett 1 Boros Marietta 1973. 46-47. 2 Boros Marietta 1973. 35-39. 3 Boros Marietta 1973. 40-41. "SzalvaPéter 1959. 17. 5

SzalvaPéter 1959. 21.