Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Tömörkény István a könyvtár- és múzeumigazgató (1904-1917)
FÁRI IRÉN Tömörkény István a könyvtár- és múzeumigazgató (1904-1917) Tömörkény Istvánt az 1899. szeptember 20-án tartott városi közgyűlésen választották meg a Somogyi-könyvtár segédkönyvtárosi állására. 1 Ismert nevű író, a Szegedi Napló reménybeli felelős szerkesztője volt, amikor ezt az állást helyette Békefi Antal kapta meg, dacból beadta pályázatát a könyvtár megüresedett helyére. Az addigi könyvtáros Lázár Béla az újonnan szervezett anyakönyvvezetői hivatalba került. Tömörkény pályázatában hangsúlyozta a hivatalnoki állásra való alkalmasságát, kiemelte irodalmi jártasságát, nyelvtudását. 2 Az akkor 33 éves író szakképzett gyógyszerész volt, több évig katonáskodott, majd hírlapíró lett. Ez utóbbi hivatásától élete végéig nem szakadt el. Kortársai pozitív tulajdonságai közül kiemelték hallatlan szorgalmát és kötelességtudását, amik képessé tették arra, hogy példás hivatalnokként is maradandót alkosson. „Alapjában véve katona maradt mindig, fegyelmezett, pontos lélek, ellensége minden slendriánságnak.' 1 — jellemezte Sz. Szigethy Vilmos. 3 A hivatalban szűkszavú, szinte rideg. „Aki napközben találkozott vele, hivatalos elfoglaltságban, az nem tudott ráismerni este, a pirosabroszos helyiségben." Tömörkény István jól tudta mire vállalkozott, amikor megpályázta a könyvtárosi állást. Újságíróként 1891 novemberében részletesen bemutatta a rendezés alatt lévő múzeumi gyűjteményeket a Szegedi Naplóban. „Gazdag tárház már ma is a városi múzeum s Reizner nem kíméli a fáradságot, hogy még gazdagabbá tegye. Tudományos kincstár válik abból, méltó párja a Somogyi-könyvtárnak s megnyíltával büszke lehet rá Szeged." 4 Erre az ünnepélyes múzeumnyitásra évekkel később, a végleges otthon, a kultúrpalota felépülése után, 1899. június 11-én került sor. Tömörkény kedvező körülmények között kezdte múzeumi pályafutását. Kialakult múzeumi szervezetbe került, hagyományokkal rendelkező ügykezelésbe tanult bele, megszilárdult gyűjteménygyarapítási módszereket vett át. Reizner mellett három és fél évig gyakorlatban sajátította el a könyvtári, múzeumi munkát. Részt vett a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége szervezte szaktanfolyamokon: 1900-ban könyvtárosi, 1901-ben természetrajzi, 1903-ban néprajzi és ősrégészeti témában. Ezek a tanfolyamok természetesen csak felületes áttekintést adtak egy-egy