Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Szabó Tamás: Új restaurálás – régi kincseinkből: V. Ferdinánd magyar király térdképe

beli rokonság tagadhatatlan. Mindkét fej magán hordozza a jellegzetes és genealógiailag igazolt, ősi, Habsburg — a belházasságok folyamán átöröklődött — arcvonásokat (dülledt szem, húsos alsó ajak, a vízfejűség okozta magas homlok stb.). Ferdinánd királyi ábrázolására, további számos analóg példát lehetne sorolni. Az ekkoriban róla készített alkotások sokaságából, most csak két olajfestményt említsünk meg: az egyik a szegedi Móra Ferenc Múzeum egykori Régi Képtára törzsanyagában, a másik a pozsonyi Püspöki Palota Képgyűjteményében fellelhető mellkép. Ezeken sok részlet megegyező vagy formailag egymással rokon megoldású (pl. vállszalag, hajviselet, zsinórdíszítés, háttérdrapéria). 4. A kép megszületésének körülményei Kazinczy Ferenc 181 l-ben — két évvel festőnk bécsi, tanonci éveinek befejezése után — írja az Útilevelek-ben: „...minden magára valamit is adó magyar főúr/mágnás Bécsbe ment magát festeni". Igen, ez megfelelt az akkori arisztokrácia szokásainak, — ezért is kellene jobban értékelnünk Wándza későbbi, már Magyarországon kifejtett festészeti tevékenységét. A királyi kép létrejöttének egyik feltételezett helye a bécsi Akadémia tanodája, mert a kép stílusa és az analóg ismereteink erre vallanak. Ennek ellentmond az a tény, hogy Wándza ekkor már 50 éves... A másik hely Wándza volt mesterének (Hess Mihálynak) műhelye lehetne, ahol a festő az akadémiai évek után is többször dolgozott. Ezzel magyarázható a korábban már említett, a festményből kiérezhető „idegenkezűség", t. i. hogy a mester a kép létrehozásába „besegített", amit a király fejének a többi testrészéhez viszonyított, eltérő festői stílusa és feltűnő kvalitásbeli ellentmondása sugall... Természetesen az sem zárható ki teljességgel, hogy a képíró az uralkodó arcmását pesti, bérelt műtermében (Szana Tamás életrajzíró szerint a Kishíd utcában állt'"), vagy későbbi, már állandó lakóhelyén, Miskolcon készíti el, más, magyar történelmi tárgyú képeivel párhuzamosan. Az utóbbi hely megjelölése a kevésbé megalapozott feltevések egyike, mert az erre az időre vonatkozó források egymásnak mereven ellentmondanak: a festő a '20-as évek végén már nem tartózkodott Pesten, a későbbi miskolci évek alatt pedig felhagyott az aktív festészettel...