Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Szabó Tamás: Új restaurálás – régi kincseinkből: V. Ferdinánd magyar király térdképe

3. A kép leírása és analógiái Sajnos, a festmény megszületésének pontos körülményeiről és helyéről adatok nem kerültek elő. Viszont az egész Wándza-kérdéskört érintő irattári és irodalmi források bőségesek; így módot nyújtanak megalapozott következtetések megfogalmazására is. A festő — datálása szerint 1831-ben —, egy évvel a pozsonyi, magyar királlyá koronázást követően, olaj képben festi meg Ferdinánd alakját; a festékanyagot pasztózus technikával, vastagon hordva fel a vászonra. Modelljét meg is nevezi — egy a kézfej alatt festett iratlapon elrejtve, szótöredék rajzolata olvasható: Majes... (mäiestäs = fenség). A háromnegyedes figura alaposabb szemrevételezésekor néhány fogyatékosságot is felfedezhetünk: pl. a király karja enyhén elrajzolt, a csarnok oszlopai kissé dőlnek és az egész színpadias jelenet a valószerűtlen, beállítottság érzetét kelti. A képnek mégis egyedi hatást adó atmoszférája és arisztokratikus varázsa van... A művész festési stílusa akadémikus és száraz ugyan, de az arc kivitelezése elsőrangú: lazúros, érzékenyen és plasztikusan megmunkált — szinte külön életet él a figurától. Ez nem lehet véletlen, hiszen a kor festészeti szokása volt a fejet előre elkészíteni; s csak jóval később — már az alak jelenléte, „beállása" nélkül — festették meg a többi testrészét, a ruházat aprólékos gondosságot igénylő díszítéseit és a háttér több kiegészítő elemét. Joggal feltételezhetjük, hogy képünkhöz analóg mintául szolgálhatott /. Ferenc császár és király' (modellünk apja) korábban elkészült egész alakos képe is. Őt három évtizedes uralkodása alatt kvalitásos udvari festői sokféle pózban és öltözetben örökítették meg. (E császári képek közül, egy kicsinyítve megfestett példány található a vajai várkastélyban, a mai Vay Ádám Múzeum lépcsőházában.) Wándza is készített olajképet Ferenc császár megkoronázásáról — amit a már említett Familial ismertetés-bö\ tudunk. V. Ferdinánd térdképe, mint bemutatott királyi alak — apjáéhoz viszonyítva — nem csak az ős egyik hasonmása vagy alteregója. Jelentősen eltérnek egymástól a müvek háttéri részletei, de az építészeti és táji környezet is más és más. Ugyanakkor a két felséges személy ruházatának (díszítések, kard, mente, pantalló), valamint pózolásának (beállás, csípőre tett kéz, fejtartás, tekintet) egybevetésekor a formai egyezőség és a stílus-