Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

RÉGÉSZET - Törőcsik István: A szeged-palánki közműrekonstrukció közben előkerült régészeti leletekről

Az 1879-es katasztrófa után az új árvízvédelmi stratégia jegyében az alacsonyan fekvő várost hatalmas mennyiségű ideszállított földdel töltötték fel. A vonatkozó szakirodalom szerint ennek mértéke a Palánk területén a legnagyobb: a Roosevelt teret és közvetlen környékét 5-6 méter vastag feltöltés borítja

2

. Tevékenységem másfél hónapja alatt minden — a fél méter mélységet meghaladó — árkot, gödröt átvizsgáltam az Oskola utca, a Somogyi utca és a Roosevelt tér által közrezárt területen, de az állítólagos árvíz utáni feltöltésnek nyomát sem találtam. Teljesen leletmentes homokréteget több helyen is megfigyeltem a tiszaparti mellvédtől számított 20-30 méteren belül, de ennek másodlagossága a terepviszonyokból egyébként is látható. Valószínű, hogy a város területének nagy részére érvényesek a feltöltés léptékei. A vizsgált területen azonban ez kizárható, mivel a vízmércén számolva ez az 5-6 méter azt jelenti, hogy a királyi sóraktárak és várpalota az év nagy részében a Tiszában úsztak volna. Az Árpád-kori kerámiák viszont néha 60-80 cm mélységből is előkerültek. Természetesen másodlagosan, de azt jelezve, hogy az újkori bolygatások elérték a 13. századi rétegeket is. Több helyen megfigyelhető volt, hogy a középkori edénytöredékek egy 3-5 cm-es vonalban helyezkednek el (melyek járószinteknek bizonyultak a későbbiekben), míg az alattuk levő rétegekben zömében múlt századi anyag volt. Nagymértékű tehát a keveredés: a házalapozáskor, pinceépítéskor kitermelt földet szétterítették, ugyanakkor más munkákkal leforgatták az újkori törmeléket. A Somogyi utca keleti végében, a klinika kapujánál egy árokszakaszt („B") a többinél mélyebben ástak le, itt is adódott lehetőség metszetrajz készítésére. A gödör alján — mintegy 230 cm mélységben — a későközépkori cserepek mellett egy apró kavicsos soványítású, plasztikus bevagdalt bordával díszített szarmata edény oldaltöredéke is előkerült. Az első hallásra furcsának tűnő előfordulást, jobban megvilágítja Párducz Mihály egy adata, miszerint a klinikai építkezések alkalmával egy huzalkarperecet és egy Hadrianus érmét találtak itt, ám az építkezések előrehaladott volta miatt ásatásra már nem volt lehetőség'. A kőfaragványok esetében — egy kivételével — az előkerülés helye a Tömörkény Gimnázium - Égő Arany „Szték ház" - Halászcsárda háromszög területén belül volt, ugyanitt találtam a fentebb említett ékszereket, díszített tégladarabot és néhány nagyobb megmunkálatlan kötöm-