Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

RÉGÉSZET - Törőcsik István: A szeged-palánki közműrekonstrukció közben előkerült régészeti leletekről

böt. Rendkívül elhamarkodott dolog lenne ezekből bármilyen konkrét következtetést levonni, de elképzelhető, hogy rangosabb építmény meglétére utalnak. Ezen a helyen — az írott források elemzése alapján —- elsősorban a palánki marianus templom, vagy valamelyik polgárház jöhet számításba

4

. A legfőbb tanulság — véleményem szerint — az, hogy oda kell figyelni a belváros területén folyó mindennemű földmunkára. Lehetséges, hogy a másik két középkori városmag is tartogat még meglepetéseket. A Palánk területén egy feltárásnak is van sztratigráfiai rációja, mivel az „A" árok alján, 190-200 cm mélységben már kevésbé bolygatott járószinteket is találtunk. JEGYZETEK 1 Ezúton is köszönöm Bujdosó Anikó, Havasi Bálint, Marton Tibor és Szarka József régészhallgatóknak, hogy a leletek gyűjtésében segítségemre voltak. 2 Szeged története I. kötet (szerk.: KRISTÓ Gyula) Szeged 1983, 28. 3 PÁRDUCZ Mihály: A nagy magyar alföld rómaikori leletei. Szeged 1932, 31. Szeged-Tiszapart. 4 MÁTÉ Zsolt: Szeged XVI: századi helyrajza 16-17. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIV. Szeged 1989.