Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Dömötör János: „Visszajött a mi fiunk!” (Adalék a Tornyai bibliográfiához)

A helyi lapokban — mint az eddigi idézetekből is következtethető, három létezett ekkor a városban — több cikk is megjelent az ünnepséggel és Tor­nyaival kapcsolatban. ,, Visszajött a mi fiunk!" címmel a Vásárhelyi Reg­geli Újság november 21-én közöl lelkendező cikket az ünnepségsorozatról. Némi késéssel, hiszen Tornyai már 12-e óta a városban volt! „A róna üzen" címmel Mokcsay Zoltán Írogató főispán írt hosszabb méltatást (A szerzőnek ez időben jelent meg novellákat és tárcákat egybegyűjtő ..Ra­bom van nekem fiam" című kötete.). Ugyancsak nagyobb cikket publikált Tornyai János címmel Pethő Tibor budapesti törvényszéki bíró és Hollósi Antal, a Társaság ügyésze is közreadott egy írást „Záró hangok a Tornyai jubileumhoz" címmel. Ezek az írások általában elég terjedelmesek (leg­alább két kolumnásak) voltak, de nagyon kevés konkrétumot tartalmaztak. Döntően a korszak közéletének, hírlapírásának dagályossága és szóvirágai voltak a jellemzőek. Tornyai több mint egy hónapot töltött a kiállítás no­vember 27-i bezárása után Vásárhelyen, majd visszautazott Budapestre. Feltétlenül meg kell említenünk azt is, hogy a kiállításnak nem csak ko­moly erkölcsi, hanem igen tiszteletreméltó anyagi sikere is volt. A sajtó­publikáció szerint 8.000 pengő értékben történt vásárlás. A kiállítást egyébként Vásárhely után Orosházán is bemutatták és január 15-én tértek vissza a művek a Horánszky utcai műterembe. Az ünnepségek egyik mellék, de nem elhanyagolható eseménye­ként került sor a törvényhatósági bizottság ez évi 195-ös kgy. számú hatá­rozatára, melyben Tornyai Jánosnak 1935. január hó 1-től kezdve előre fi­zetendő, havi 100,- pengő járadékot szavazott meg. Az indoklás rámutatott arra, hogy a jeles mester egészsége már nem teljesen jó, ezért továbbá, mert mindennek ellenére remélik, hogy a festőművész „Az itteni nagyobb számú képzőművészet vezetését és irányítását veszi kézbe a város közönsé­ge által szolgáltatott évjáradék ellenében ". Sajnos, ez a remény Tornyai egyre romló egészségi állapota miatt nem valósult meg. A szülőváros többirányú gesztusa mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy Tornyai 1936­ban két közjegyzői okiratban június 13-án és 16-án egész tulajdonában lé­vő festményeit és grafikáit, összesen közel 400 db festményt és 500 db grafikát Hódmezővásárhely városnak adományozott. Ez a gyűjtemény­egység képezi ma is a Tornyai János Múzeum képzőművészeti gyűjtemé­nyének gerincét. A történet azonban nem olyan egyszerű, mert a kórház­ban felkereste a betegeskedő idős mestert felesége, és 1936. szeptember 14-én újabb végrendelet és ajándékozási szerződés készült, melynek ked-

Next

/
Thumbnails
Contents