Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)
NÉPRAJZ - Füvessy Anikó: Adatok a Dél-Alföld fazekasságához
Az 1839-es butella szignált, készítője ifjú Balogh György. 43 Elő- és hátlapján karcolt keretben található a felirat, tetejét apró félkörívek zárják. Metszett és karcolt virágornamentika díszíti. Zöld alapon sárgamázas. Az ezt követő darabok egységesen talpuk felett néhány cm-re sárgamázasok, ezt karcolt kockák díszítik, egyébként egyszínű zöldek. Előlapjukon karcolt virágornamentika található, feliratukat általában előkarcolt csíkokra írják. 44 Három-négy kézírást őriznek. A készítők egyike 1853-1884 között egyszerűbb butéliákat is gyártott, melyek elő- és hátlapját csak felcsíkozott felirat díszít, mely sárbul készült butelIának nevezi az edényt. 45 Ugyanezen műhely, de más kéz munkája az 1882-es darab, melynek előlapján karcolt szögletes keretben három fa díszlik, felette, a kereten kívül kinyílt tulipán. 46 Ez abból a szempontból is új típus, hogy alján a keresztcsíkokból kialakított kockák már hiányoznak. Egy átmeneti típus 1865ben készült. Alján elnagyolt karcolt kockák, felette az előlapon cserépből kinövő hétágú virág, hátlapján a sárból készült butélia jelzi a kedvelt szöveg ismeretét. Felette félkör alakú metszett keretben háromágú virágkompozíció. 47 Egy újabb, már a XIX. század utolsó negyedében készült csoport oldaléleit metszett rátétek díszítik, ezen a szomorúfűz karcolt ábrája és hosszú felirat. Van köztük stilizált címerrel díszített, de gyakori az olyan is, melyen kubikus-, földműves- vagy ácsszerszámok fordulnak elő. Készítői: Szabó György és Szabó József. 4 * Metszett és karcolt virágornamentika is előfordul rajtuk. 49 Ezeken a felirat és a karcolt ornamentika keretezési módja már módosult, a karcolt kockák félkörben a szöveg és az ábra fölé kerülnek, melyet vízszintes csíkok között levélsor zár le. A butella alján átlókkal megosztott téglalap található. Mindez egy viszonylag egységesebb stílus időbeli módosulása, mely datálatlan darabok kormeghatározásárajói felhasználható. Hódmezővásárhely, Makó és Szentes vörösre égetett, különböző mázfoltokkal díszes kantáikról is híresek, melyet apróbb jellegzetességeik alapján konkrét központokhoz köthetünk. A vásárhelyiek mázfoltosak, a szentesieken a mázat vonalasán írták, folyómintában vagy csigavonalban, a makóiaknak szinte egész felületét beborította a máz. A kisebb regionális központok közül a vásárhelyi hatást tükröző szegvárira, és a makói hatásra kialakult apátfalvira és nagylakira utalunk. Ezek a települések a kereslet miatt egyre apróbb központokra bomló dél-