Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

NÉPRAJZ - Füvessy Anikó: Adatok a Dél-Alföld fazekasságához

alföldi fazekasság utolsó állomásai, melyek a stílust közvetítő nagyváros­ok művészetét már nem tudták megközelíteni. A nagylaki munkákat az 1860-as évektől néhány karcolt feliratú butella, illetve egy 1893-as készítésű, lapított oldalú, írókás kis butykoskorsó képviseli. 50 Az apátfalvi anyag, melyet szintén butellák képviselnek, már erősebben emlékeztet a makói előképre. Egyszínű zöld vagy sárga, illetve sárga talpú, zöld testű edények, melyek előlapját kar­colt félkörívekből összetevődő keretben elnagyolt virágok díszítik, hátlap­ján hasonló keretben elővonalazott folyóírás. A XIX. század utolsó ne­gyedében készültek, és feliratukban is („sárból készült butella") őrzik a makói hatást. 51 Ritka kivételként alakos karcolat is előfordul rajtuk, mint pl. szamáron ülő juhász. 52 Csongrád megye kisebb regionális központjait a szegvári zárja, melyet a XIX. század utolsó negyedétől változatos formai megoldású bu­tellák jellemeztek. A butellák általában zöld alapúak, előlapjukon vásár­helyi eredetű nagyvonalú karcolt növényi ornamentika, hátlapjukon egy­szerűbb felirat. 53 Szignált munka is van köztük, mely Hubert Mihály munkája. A századvégtől más szegvári fazekasok neve is fennmaradt, köztük Hegyi Ferencé, aki egyszerű használati edényeket készített. Tálas volt Szűcs János és Berezvai Mátyás. Ezt a központot két tiszafüredi fa­zekas áttelepülésével északi hatás is érte. Katona Zsigmond (1878-1953) Szűcsnél volt segéd, majd a XX. század elején önálló műhelyet nyitott. Néhány századeleji szignált, illetve stílusban azonosítható darabja — csipkésszélű tányérok, nagytál, tintatartó, dohánytaitó — leegyszerűsö­dött füredi ornamentikával készült. 54 Ezek a munkák színvonalukban meg sem közelítik 1892-ben, 14 éves korában még Tiszafüreden készített tin­tatartóját. 55 A másik füredi fazekas Bari János volt, aki legényként dolgo­zott talán éppen Katona Zsigmondnál. 1904-ből fehér alapú rátétes kula­csa jelzi szegvári működését. 56 Összesítve: A Dél Alföldön az új stílusú parasztkerámia minden korszakából számos emlék maradt fenn. Az emlékanyag Hódmezővásár­hely kivételével főleg a reprezentációs tárgyállomány darabjaiból áll, a valós, hétköznapi termelést alig szemlélteti. így csupán arra alkalmas, hogy a kisebb-nagyobb regionális központok mázas díszkerámiáinak ki­alakulási idejéről és a stílust átadó központról tájékoztasson. Ennek alap­ján elmondhatjuk, hogy a délalföldi regionális központok a mázazott díszedények gyártására hasonló időszakban álltak át, mint az északibb vi-

Next

/
Thumbnails
Contents