Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: Szentesi múzsák új menedékei

volt múzeumépület színes majolika-díszeiből készülnek muráliák. Kiegészítésül az elbontott polgári- és középületek barnítva nagyított fényképeiből kerül válogatás. Utcanév- és házszámtáblák rekonstrukciós sorát a szétvert szovjet obeliszkek óriási bronz csillagai és a restaurált figurális elemei fogják zárni. így jelezzük a gyűjtőkörünk legfelső időhatárát. (Pedig van már úttörő és munkásőr gyűjteményünk is!) — A mellékhomlokzaton húzódó Iskola utca felújítása, és hagyományőrző sétáló utcává alakításának tervei most készülnek. Az épület és az utca képe esztétikai nevelő hatással lehet a rajta naponta átsétáló kb. kétezer kisdiákra. A III. évezred első Péter-Pál napjára a még hiányzó közművesítés és korhű burkolat, valamint hagyományos világító testek és homlokzati csinosítások után itt kerül bemutatásra a múlt századi pallójárda, a palincs is. Az épület körül hamarosan elültethetjük a hagyományos gömbakácokat is, melyeket a múzeumi firmánkra már Koncz Margit grafikusunk „megelőlegezett" számunkra. Fridrich János fényirdája: „Atelier" 1905. Napfény-fotográfiai műtermét az edelényi születésű fényíró mester 1905-ben építette fel az egykori „Görög Udvar"-ban a szentesi magyar ortodox kistemplom háta mögött. Miskolci tanonc- kassai és szombathelyi vándorévek után a Hertzl (Hegedűs)-féle piactéri műteremben lett fotográfus segéd, majd mestere halála után azt vezette tovább „Hegedűs utóda"ként. Már kisinas korában kiütközött képzőművészeti hajlama. Egész életében jó közepes amatőr szinten rajzolt és festegetett is. Beállításai mindig „festőiek" maradtak ... Koszta József és Lakos János Pál festőművészeknek amolyan házifényképészévé lett, s mint ilyen nagyon közel került a Kecskeméti Művésztelepet alapító Révész Imréhez és tanítványaihoz is. Műtermének vendégei közt Rudnay Gyulát, és a vásárhelyi festők közül Tornyai Jánost és Endre Bélát említhetjük. Szentesen neki volt legjobb érzéke a művészetek tiszteletére és megbecsültetésére. Kiváló szeme volt a helyi szobrászok, Koncz Antal és Örkényi Strasszer István munkáinak fotográfiai szintű elismertetéséhez is. Műtermében a város művészei és amatőréi rendszeresen összegyűltek. Az 1908. évi kamaratárlatát Joó Béla festőművésznek rendezte be. Ezt ábrázolja a műterem főfalán lévő ősfotográfiából nagyított fotóposzter is.