Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kőhegyi Mihály – Merk Zsuzsa: Amikor a bajai múzeum munkaversenyre hívta a szegedi múzeumot... (1950)

tervezetet állítottak össze, de addigra már a szovjet dunai flottilla egységei foglalták le a helyiségeket.

5 Ekkor szemelték ki új múzeumépületnek a Vojtina-kúriát a múzeum dolgozói, ígéretet is kaptak a várostól a birtokbavételre, de az a Rudnay-művésztelep otthona lett. Az 1944 végétől 1947 elejéig tartó időszak fő feladata a gyűjteményi anyag megóvása, rendszerezése, s az új helyiségek megszerzésére irányuló kísérlet volt. A muzeális értékek átvészelték a háborús eseményeket, s a helyhiány megoldása is hamarosan megtörtént. Az 1947-es év tavasza fordulópont az intézmény történetében. Március elején Bácskai János György lemondott múzeum vezetői megbízatásáról,

6 s helyébe Takács Endre városi főlevéltáros került.

7 Az év tavaszának másik fontos eseménye, hogy április utolsó napjaiban a szovjet katonai parancsnokság kiüríttette az épületet. A városi tanács határozata alapján a Latinovits utcai részt — ma Roosevelt tér — a múzeum kapta meg.

8 Takács Endre, még a Haynald utcai épületben, 1947. április 16-án összehívta a város kulturális életéért felelősséget érző bajaiakat, s megkezdte a Múzeum Baráti Körének szervezését. Ezen a gyűlésen az új múzeumvezető ismertette elképzeléseit a további teendőkről, feladatokról. Beszédében Baját a „megvalósulatlan akarások és az elszalasztott alkalmak" városának nevezte, s elérkezettnek látta az időt az álmok és tervek megvalósítására.

9 Jól látta, hogy a Bajai Városi Múzeum akkori állapotában nem több egy helytörténeti gyűjteménynél, s tényleges tudományos és közművelődési központtá válásához meg kell szereznie a vármegye támogatását is. Terve Bács-Bodrog vármegye és Baja város múzeumának és művelődési házának létrehozása volt, s ez csak a város, a megye és az országos felügyeleti szervek közös elhatározásán és munkáján alapulhatott. Az 1947. április 16-i ülésen részt vett Babits József, Baja város polgármestere, Barcsai Iván alispán, Márton Imre, a Szabadművelődési Felügyelőség képviselője. Mindhárman támogatásukról biztosították Takács Endrét, s az alispán kimondta azt, ami a két világháború közötti időszakban elképzelhetetlen volt: „ ... a múzeum a város és a megye ügye".

n)