Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kőhegyi Mihály – Merk Zsuzsa: Amikor a bajai múzeum munkaversenyre hívta a szegedi múzeumot... (1950)

A városi Törvényhatósági Bizottság határozata után a vármegye 1947. május 30-án egyhangúlag elfogadta Bács-Bodrog vármegye és Baja város Múzeumának és Művelődésházának létrehozását." Megindultak a tárgyalások a bajai takarékpénztárral a Latinovits utcai épületrész bérbevételének feltételeiről,

12 s a megállapodás augusztus közepére meg is történt.

13 A város mérnöki hivatala által elkészített helyreállítási költségvetés közel 39 ezer Ft-ra rúgott.

14 Ez az összeg egyenlő arányban oszlott meg a megye, a város és a Szabadművelődési Felügyelőség között. A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége 2.000 forint rendkívüli segélyt utalt ki a múzeum legszükségesebb felszerelési tárgyainak beszerzésére, a munka mihamarabbi megkezdésére.

15 A Főfelügyelőség képviselői meglátogatva a múzeumot, ígéretet tettek további munkájának segítésére.

16 Ezután a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megbízottjai bajai tartózkodásuk idején tárgyaltak a város és a megye vezetőivel a múzeum további sorsáról.

17 Az 1947-es év második fele olyan eredményeket hozott, melyek minden reményt megadtak arra, hogy a múzeum valóban Baja, de egyben Bács-Bodrog vármegye kulturális és tudományos életének meghatározó intézménye legyen, mert e rövid idő alatt olyan események történtek, amilyenekre az alapítástól eltelt tíz év alatt hiába vártak. A fontos szervezési munkák mellett Takács Endre és segítői — Bárdos Ferenc, Miskolczy Ferenc — a gyűjtemény folyamatos gyarapítását végezték.

18 Ehhez a megye anyagi támogatását is kérték, mert mint azt a múzeumvezető megfogalmazta — „a kallódó és veszendőbe indult bácskai kulturértékekfillérekért megszerezhetők"'.'

9 Összehívták a természetrajz szakos tanárokat, hogy segítségüket kérjék egy „természetrajzi" gyűjtemény létrehozásához.

2

" Egy ilyen megvalósítására már az egykori igazgató, Borsay Jenő is gondolt.

21 Mindez sem akkor, sem később nem valósult meg.

22 A várostörténeti anyag bővült Mészáros Lázár családjának levéltárával, melyet 1947-ben 2.000 Ft-ért vásároltak meg. A képzőművészeti gyűjtemény 1945 és 1950 között 359 darabbal szaporodott.

23 1949-ben a felszámolás alatt lévő Bácskai Takarékpénztár Rt. tulajdonában lévő 25 db kép és 4 db rézkarc került letétként a múzeumba, s ebből 19 db megvásárlását engedélyezte is a minisztérium. Ezek között Barabás Miklós, Nagy István, Tornyai János, Iványi-Grünwald Béla alkotásai is szerepel-