Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Egy szegedi polgár a századfordulón. Stelczel Frigyes

A Szegedi Tisztviselők Otthona 1895 január 6-án tartotta alakuló ülését. Elnöke Stelczel Frigyes volt, ki kérte a polgármestert, hogy engedjék át alakuló üléseire a'városi széképület közgyűlési termét. Induláskor a tagok száma 480 fő volt. 1898 május elsején e több mint 3 éve működő klub a Kass-féle Vigadó első emeletének pazarul berendezett termeibe költözött. A város legnagyobb klubjának nőtte ki magát, pezsgő életet élt, mely jó hatással volt a szegedi társaséletre. Az új „Otthon"-t nagy lakomával szentelték föl, taglétszámuk ekkor már 530 fő volt. A századfordulón született az a gondolat, hogy az itteni képzőművészeti élet pártolása végett mozgalmat kellene indítani. Stelczel Frigyes nevéhez fűződik annak az intézőbizottságnak a szervezése, mely feladata volt, hogy megalakítsa a műbarátok egyesületét. A Tisztviselők Otthona a Belvárosi kaszinó, a Szeged Társaság, a Dugonics Társaság megbízottai a bizottságban. A cél a műízlés nemesbítése, a művészet terjesztése. 1899 március elején létrejött a Szegedi Képzőművészeti Egyesület, melynek elnöke Stelczel Frigyes volt. Ezzel megindult Szegeden, először az országban a pezsgő művészeti élet. Már mint MAV üzletvezető, vette ki részét 1906 őszén abban a rendezvényben, melyben Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítása történt. Lázár Györggyel és Rainer rendőrkapitánnyal szervezték meg a szegedi ünnepélyes fogadtatást. A fényes fogadtatás gazdag programmal társult. 1908-ban nyugdíjazták, amikor a miniszter királyi udvari tanácsossággal tüntette ki. Harminchat évi szolgálat után halt meg 1915. november 1-én. A Tisza Lajos krt. 9. sz. házból temették a belvárosi temető díszsírhelyére. Sajnálatos, hogy - amint a kezdetben említettem - nem érdemelt többet városunk monográfiájában.